A rendezvényt Magosi Lajos tűzoltó ezredes, a területi tűzmegelőzési bizottság elnöke nyitotta meg. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy Fejér megyében az elmúlt fűtési szezonban (2014. októbertől 2015. áprilisig) tizenhárom bejelentés érkezett szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt a katasztrófavédelemhez.

 

Ezek közül hét esetnél mutatták ki műszerekkel a tűzoltók az alattomos gáz jelenlétét az épületekben, és a mentők tizenkét embert szállítottak kórházba. Csak idén tizenöt esethez vonultak a tűzoltók, ahol szén-monoxid-mérgezés lehetősége állt fenn.

 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen használnak otthonukban szén-monoxid-érzékelőt, és a tűzoltói riasztások többségét a készülék téves jelzése, az elem merülése idézte elő. Ugyanakkor valós veszély is fennállt több esetben. Volt, ahol a gáztűzhelyen történő intenzív főzés közben figyelmeztetett a készülék, de történt olyan is, hogy a fürdőszobai kazánnal párhuzamosan működött a konyhában egy páraelszívó. Mindkét alkalommal a levegő utánpótlásának a hiánya vezetett a szén-monoxid felgyülemléséhez.

 

Nagyon fontos, hogy a nyílt lánggal égő berendezés (gáztűzhely, fali gázkazán, vízátfolyós melegítő) használatánál mindig gondoskodjanak a szellőztetésről, a szellőztető nyílásokat (fali nyílás, ablakkeretbe épített szellőző) ne takarják le.

 

A nyílt égésterű fürdőszobai kazánokkal, vízmelegítőkkel egy időben ne működtessenek pára- és szagelszívó berendezést, még a konyhában sem. Ilyenkor ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a gázkészülékhez, visszaáramlik az égéstermék és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.

 

Schneider Istvánné, a Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője a szén-monoxid-érzékelőkkel kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Kiemelte, hogy a fogyasztók biztonsága érdekében a fűtési időszak elindulásával ismét ellenőrzi a szén-monoxid-érzékelőket a kormányhivatal.

 

A szabvány szerinti megfelelőségi vizsgálatokat minden esetben akkreditált laboratóriumban végzik. Az elmúlt egy évben a készülékek megbízhatóságát tekintve javuló tendencia mutatkozik, a 2015-ben megvizsgált huszonkét termék közül tíz megfelelt az előírásoknak. Ezek a készülékek többségében elemmel működnek, és a gyártó szavatossági időt is megjelöl.

 

Az berendezéseket működtető elemek merülése azonban vezethet téves riasztásokhoz, ezért rendszeres időközönként mindenképpen javasolt kicserélni az elemeket.

 

Schneider Istvánné felhívta még a figyelmet az érzékelők megfelelő elhelyezésére, amelyet minden készülék használati utasításában megjelölnek. A megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a szén-monoxid-érzékelők használata nem helyettesíti a szükséges felülvizsgálatok és ellenőrzések elvégzését.

 

Kiegészítő védelemként ugyanakkor mindenképpen javasolt az alkalmazásuk. Abban, hogy melyik terméket válasszuk, segítséget nyújt a fogyasztóvédelem oldalán található tájékoztató, amelyben a megbízható és a már bevizsgált, veszélyes készülékek listája olvasható.

 

Németh Sándor, a Kémény Zrt. vezérigazgatója a szén-monoxid-mérgezésekkel összefüggésben kiemelte, hogy a nem megfelelő, a lerakódott égéstermék miatt leszűkült kémény is az alattomos gáz visszaáramlásához vezet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen térnek vissza a fatüzelésre, ugyanakkor a tűzifát későn szerzik be, és tulajdonképpen nedves fával fűtenek.

 

Ez erős korom és kátrányképződéssel jár. A lerakódott égéstermék pedig egy átlagosnál hidegebb téli időszakban, intenzív fűtésnél kéménytűzhöz vezet. A másik probléma, hogy sokszor otthagyják ellenőrizetlenül a kályhát, holott figyelni kellene, hogy éppen milyen égés zajlik, szükség van-e a levegő utánpótlására, vagy inkább huzatos, ilyenkor pedig csökkenteni kell a beáramláson.

 

Németh Sándor hozzátette, hogy sajnos olyan is előfordul, hogy idő előtt lezárják a kályhát, amely tökéletlen égést, fokozott füst- és koromképződést eredményez. A vezérigazgató elmondta, hogy a kéményseprők az ellenőrzések során nemcsak a kémények átjárhatóságát, állapotát vizsgálják, hanem szemrevételezik a tüzelő- és fűtő berendezést, a füstcső és a fémbilincsek állapotát, meglétét, valamint a levegő utánpótlásának módját.

 

A sajtótájékoztató résztvevő mindhárom szervezet, a katasztrófavédelem, a kéményseprő-ipari közszolgáltató és a fogyasztóvédelem egyaránt hangsúlyozta, hogy otthonunk, szeretteink biztonsága érdekében rendszeresen vizsgáltassuk meg a tüzelő- és fűtőberendezéseinket, tegyük lehetővé a kéményseprőknek, hogy elvégezhessék az ellenőrzést, és a feltárt hiányosságok kijavítását tekintsük a biztonság alapfeltételének.

 

A kályhákat, kazánokat csak a megengedett tüzelőanyaggal fűtsük, és a megfelelő szellőztetésről mindig gondoskodjunk. Kiegészítő védelemként használjunk szén-monoxid-érzékelőt.