Az Ambrosia artemisiifolia (legyen valami latin is ebben a cikkben, ha már kertészeti témákat boncolgatunk) évről évre óriási számban jelenik meg a szántóföldeken és a házikertekben. Ha nem irtjuk rendszeresen (nyugalom, nem fogunk unatkozni akkor sem, ha a kapálás, tépegetés végeztével szűzies földön állunk, mivel valószínűleg újra és újra felbukkan majd), akár súlyos egészségügyi problémákat is okozhat - az esztétikai érzékünk megsértése és nemes virágaink elnyomásán kívül.

A növény akár másfél, két méteresre is megnőhet – attól függően, milyen gyakorisággal és hévvel kopasztjuk meg tőle a kertet. Tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről könnyen felismerhető. Irtása jelentős többletköltséggel jár a kertészek számára, termésveszteséget okoz, és a humánegészségügyben is napirendi témaként szerepel, hiszen allergiás tünetekkel ajándékozhatja meg az embert.

A felső hajtások végén, a rövid kocsányon ugyanis ott ücsörögnek a sárga színű, kb. 5 mm-es porzós fészkek 10-15 virággal, amelyek csak arra várnak, hogy bosszantsák a homo sapiens-t és megnyújtsák a várakozási listákat a tüdőgondozókban.

Kedvenc tüdőgyógyászommal (merthogy nekem olyan is van), Dr. Vidák Zsolt főorvossal pár napja arról beszélgettünk, hogy milyen kis alattomos növény is ez a parlagfű.

A növény szezonja most kezdődött el, és egészen október közepéig (az első éjszakai fagyokig) tart. Az arra allergiás egyéneknél orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést okoz a legagresszívebb pollen! Asztmás tüneteket is okozhat, amely súlyos ingerköhögéssel, nehézlégzéssel jár azoknál, akik arra genetikailag hajlamosak. Életkori sajátosságoktól függetlenül bárikre súlyosan hathat.

Jó hír, hogy a parlagfű egy kicsit válogatós és a jól beállt gyepeket és az erdőket nem szereti. Irtását folyamatosan kell végezni, és a növényt még a virágzás előtt el kell pusztítani. Engedélyezett erőszak, sőt, a törvényi előírás szerint kötelező is! A gyomot közvetlenül ne érintsük meg, mert az is kiválthatja az allergiás reakciót! Ne vagánykodjunk, hanem húzzunk nyugodtan kesztyűt! Ha nagy területen akarunk zsiványkodni, akkor kaszáljunk, mivel a parlagfű nem tud újrahajtani, tehát elég a növény szárát elvágni, lehetőleg még a virágzás előtt. Ezen kívül a vegyszeres gyomirtás is hatékony lehet (bár ezt ugye a Biokertészet nem szereti, és csak a korai növekedési fázisban hatásos).

Ha pedig már tüsszögünk és fuldoklunk a fenti műveletek elvégzése miatt (vagy a szomszéd hanyagságának és privát nevelésű parlagfüvének köszönhetően), akkor először is győződjünk meg arról, hogy valóban ez a növény az oka-e problémáinknak? Mert okolni előszeretettel szoktunk mindent és mindenkit, mert az olyan könnyűnek tűnik elsőre… Egy egyszerű - ingyenes - bőrteszt azonnal igazolhatja elgondolásunkat, de aki nagyon sok pénzt akar áldozni rá, az flancolhat is és kérhet immunológiai vizsgálatot - vérét adva hozzá, és 1-2 hetet idejéből, amíg az eredmény megérkezik a laborból.

Megoldás: ha a parlagfű a hibás: sokan azt hiszik, hogy a kalcium megoldás jelenthet, de nem! Csak pár órára ad védettséget, tehát felesleges pénzkidobás. Sőt, a házipatikai módszerek is csődöt mondanak ebben az esetben. Akkor mi marad? Az asztmás tüneteknél inhalációs eszközökre van szükség, amit tüdőgyógyász szakorvos írhat fel légzésfunkciós vizsgálat alapján.

Akinek pedig csak allergiás tünetei vannak, annak korszerű, 24 órás hatású antihisztaminok állnak rendelkezésre. Ezeket a háziorvos is felírhatja, illetve recept nélkül is kaphatóak. Fontosak még a lokális gyulladáscsökkentők, orrspray-k, szemcseppek is. Dr Vidák Zsolt szerint a szteroidos orrspray-k hatása a legjobb és legtartósabb, mellékhatásuk a közhiedelemmel ellentétben elenyésző.

A cikk első megjelenése:

http://www.fmc.hu/2016/08/05/biokerteszet-tejjel-a-gombabetegsegek-ellen/