Kezdőlap
Popeye és a spenót mítosza egy tévedés miatt Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta - FMC   
2017. szeptember 13.
ImageAz olaszok fenyőmagot, mazsolát, szardellát kevernek a spenóthoz. Görögországban főtt rizzsel, fetasajttal és mentával tálalják. Spanyolországban fokhagyma, vöröshagyma, paprika, olívaolaj és fahéj teszi pikánsabbá. A franciák fenyőmagot, fokhagymát és szerecsendiót tesznek mellé. Észak-Afrikában paradicsompüré, citromlé, tojás, római kömény, chilipaprika jár hozzá. – Popey, a híres tengerész pedig csak úgy magában gurítja le a spenótkonzerveit, hogy emberfeletti erőre tegyen szert.

 

Apropó Popey: Tudjátok, hogy egy „elírás” miatt terjedt el a spenóttal kapcsolatos „szupererő” hiedelme? Persze, a spenót nagyon egészséges, vitaminokban, antioxidánsokban, különösen K-, A-, B2-, B6-, E- és C-vitaminokban, mangánban, folsavban, vasban és magnéziumban gazdag. 

Képes csökkenteni a vércukorszintet, kordában tartja a magas vérnyomást, a keringési rendszerünket, s a benne lévő flavonoidok éles látásunkat őrzik. A spenótban minimum tizenhárom féle flavonoidvegyület található, amelyek csökkentik a sejtek oxidatív károsodását – a spenót kivonatai lassítják a gyomorráksejtek osztódását.

Akkor hol is van a „tévképzet”? Nos, a spenót vastartalmával kapcsolatban kell felülírnunk egy „kis” tévedést: Az 1800-as években egy német kémikus (Erich von Wolf) megvizsgálta a spenót tápanyagtartalmát, s rosszul másolta át a vastartalomra vonatkozó adatot a jegyzetfüzetéből. (Előfordul ez az iskolában a puskázás, a padtársról való lesés során is….)

Az elírás nem volt vészes, „csupán” egy tizedesvesszőnyi, mely következtében 3,5 milligramm/100 gramm helyett 35 milligramm/100 g lett a spenót hivatalos vastartalma. Erre az eredményre persze mindenki gyorsan felfigyelt, és „szupervasas” (elnézést a „fradistáktól”…) növénynek kiáltották ki.

Ekkor indult el Popeye karrierje is: az 1910-es évek végén előbb képregény, majd rajzfilm formájában kezdte el hódítani az emberek – és kiváltképp szerelme, Olívia szívét. A tengerész egyre híresebb lett, s mivel hatalmas erejét a spenótból nyerte, hamarosan harmadával megnőtt a spenót fogyasztása az USA-ban.

 


 

Ha valaki hamarabb rájön a TV Shopokban rejlő marketinglehetőségekre, biztosan dollármilliárdossá válik egy év alatt a márkázott spenótkonzervekből… Csak egy Popeye-figura kellett volna rájuk – kellő jogvédelemmel ellátva, egy kis turbózott PR és kész…

Ha már itt az esküvői szezon, íme a "Szerelem beteg" Popeye:

https://www.youtube.com/watch?v=Bn0BZzdkBNA

 Az elírt tizedesvesszőre csak 1937-ben derült fény, amikor valakinek eszébe jutott ellenőrizni az adatokat. 1981-ben a British Medical Journal is megpróbálta eloszlatni a mítoszt. Ettől függetlenül hangsúlyozni kell, hogy a spenót nagyon egészséges. (Erről írtam már itt.)

S, ha már egészséges és finom, hát persze, hogy meg is esszük! Ezért most mi más is jöhetne, mint a spenót elkészítésének fortélyai:

A legjobb, ha ezt a növényt (is) nyersen fogyasztjuk, mert így nem tűnnek el belőle a fontos vitaminok. (Főzés során szinte „kifőzünk” a zöldségekből minden olyan anyagot, ami miatt alapjáraton a fazékba dobtuk, és a gyomrunknak szántuk.) Keverhetjük salátákhoz, tehetjük szendvicsekre, vagy magában is elrágcsálhatjuk (ahogyan a sóskát is szoktuk – legalábbis én).

Íme egy frissítő smoothie spenóttal:

https://www.youtube.com/watch?v=tNvc6gQuKCY

Ha a főzés mellett döntünk, akkor a főzővizet mindig öntsük ki, mert az oxálsav a vízben oldódik ki, és az igencsak nemkívánatos a testünknek. Sokan direkt azért teszik a tűzre a leveleket, hogy az oxálsavaktól megszabadítsák. (Hasonlóan magas savtartalma van a céklának és a mángoldnak is – nemhiába rokonok!)

A spenót kényes növény, hamar megromlik. Ha tehetjük, szedjük frissen fogyasztás előtt. Ha túl sokáig tároljuk nem megfelelően, akkor a vitaminjai 30 százalékát is elvesztheti, és az íze is borzalmas lesz. A spenót betakarítás után is vesz fel oxigént, és ad le szén-dioxidot (20 °C-os szobahőmérsékleten óránként és kilogrammonként 230 mg szén-dioxidot bocsát ki). Ezért fonnyadnak el a levelei olyan hamar.

Ha ezt a „légzési” folyamatot lelassítjuk, akkor növekszik meg az élettartalma. Ezt úgy érhetjük el, ha hűtőszekrénybe tesszük a leveleket, ahol 4-5 napig is friss(szerű) marad.

Felhasználáskor a levele szárát hagyjuk meg, mert abban is sok vitamin várakozik arra, hogy jobbá tegye testünk működését. A megsárgult, megbarnult, esetleg nyákos leveleket pedig vágjuk le és dobjuk ki. (Még a hörcsög se szívesen nyúl hozzá…) 

A legegészségesebb elkészítési mód: egyperces hőkezelés forró vízben. Tovább nem ajánlatos főzni, mert nagyon hőérzékeny zöldségről van szó, könnyen elveszíti tápanyagait, s íze, állaga is megváltozik túlfőzéskor. Ez alatt az egy perc alatt kijön a kellemesen enyhe, édeskés íze, és az élénkzöld szín se tűnik el. Ha már barnul, az a magnézium távozását jelzi. (Ami ugye nem jó….)

A spenótból készíthetünk főzeléket (bár én úgy nem szeretem, sose csinálom, akkor már inkább nyersen…), tehetjük burekbe töltelékként, tésztaételekhez (spagettihez például), sós rétes is készülhet a felhasználásával, esetleg leves. Valaki rántottába is beleaprózza (az a valaki én vagyok….), és még a pogácsa tésztájába is belekeverhetjük egy kis hagymával…

Itt egy spenótos lasagna elkészítése látható:

https://www.youtube.com/watch?v=wbEVpX5wKSk

 

 

A cikk első megjelenése:

http://www.fmc.hu/2017/06/11/popeye-es-a-spenot-mitosza-egy-tevedes-miatt/

 

 

 

 

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >