A hely, ahol élünk – ezzel a címmel rendeztek országos helyismereti szakmai konferenciát a Vörösmarty Mihály Könyvtárban. A 125 éves jubileumát ünneplő intézmény történetével kapcsolatban Kégli Ferenc nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus, majd Szőnyegi Hajnalka helyismereti könyvtáros előadásaival kezdődött a szimpózium.

„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – ez a mottója A hely, ahol élünk címmel Székesfehérváron megrendezett országos helyismereti szakmai konferenciának. A város kulturális életének meghatározó intézményei a könyvtárak, múzeumi kiállítóhelyek és levéltárak – amelyek története és az ott dolgozók munkássága együtt válik a hely történetének részévé. Vasné Borsos Beáta Bíborka igazgató a helyismereti tevékenység fontosságát fogalmazta meg a könyvtári munkában, és arról a törekvésről szólt, hogy a könyvtárakban lévő értékeket az emberek minél szélesebb körben és minél alaposabban megismerhessék.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében két fontos célt nevezett meg: „Miért fontos a helyismeret? Nem hiszem, hogy a résztvevő szakembereknek ezt hangsúlyozni kell. Ki-ki saját települése, megyéje vonatkozásában érti, érzi a jelentőségét: mit jelent a helyismeret, mit jelent a helyi értékeknek az ismerete, milyen értékeket hordoznak a helyi gyűjtemények.  Valamint azt, hogy mekkora a felelősségük a szakembereknek, hogy ezekkel a gyűjteményekkel dolgozzanak, ezeket folyamatosan értékeljék, elvégezzék tudományos vizsgálatát.” – és a saját értékeink ismeretét a közös jövő építésének a feltételeként nevezte meg. Beszédében utalt arra is, hogy a konferencia a város és a megye életében különösen fontos intézmény, a Vörösmarty Mihály Könyvtár 125 éves fennállásához kapcsolódik. A jubileum – mondta – is azt mutatja, hogy erre az intézményre a jelenben és a jövőben is szükség van, ahogy a város kulturális intézményrendszere nélkül nem beszélhetünk kulturális életről, közösségformálásról, gyűjteményekről és helyismeretről. A város számára pedig óriási lehetőség, hogy a könyvtár fenntartója lehet. A polgármester köszönetet mondott a konferencia szervezőinek és a helyismereti munkában résztvevő kollégáknak.

A konferencia moderátora Komlósi József címzetes igazgató volt. A 125 éves jubileumát ünneplő könyvtár történetével kapcsolatban a Székesfehérváron működő megyei könyvtárban 20 évig dolgozó Kégli Ferenc, az OSZK nyugdíjas könyvtárosa, bibliográfus A könyvtár, ahol éltem címmel adott elő. Az 1893 tavaszán a Jókai-jubileum alkalmából megvásárolt 100 kötetes nemzeti díszkiadás történetét elevenítette föl – ekkor merült fel a nyilvános városi könyvtár létrehozásának igénye Hattyufi Dezső aljegyzőtől. A megvalósításban szerepe volt Havranek József polgármesternek is. A lassan gyarapodó gyűjtemény a városi tisztviselők könyvtáraként működött a kezdetekben, Csitáry G. Emil városvezetése idején 1931 után került sor a városi könyvtár közkönyvtárrá nyilvánítására, az első igazgató Kiss Jenő volt. A második világháborút követően dr. Szemere Gyula – ekkor már 4300 kötetet számlált a gyűjtemény –, majd Könczöl Imre első kinevezett igazgatóként volt a könyvtár vezetője. A megyei könyvtárrá alakulást 1952. augusztus 19-én ünnepelték. A könyvtárak helyismereti munkájáról azt mondta, hogy a holisztikus szemléletet és az ezt támogató módszerek alkalmazását tartja követendőnek, nem feledve a helyismereti munka örökérvényű célját.

Szőnyegi Hajnalka helyismereti könyvtáros, a VMK Helyismereti és digitalizálási csoportjának munkatársa Pillanatképek könyvtárunk életéből – Ízelítő egy készülő albumból címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást. Bevezető szavaiban kiemelte, hogy a helyismeretről, honismeretről nem lehet elégszer beszélni – csak az tud igazán kötődni a szülőföldjéhez, aki ismeri a megyéjét, a települését. Elmondta, hogy a szakmai tevékenységet illetően sokat jelent az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, amely a tavalyi évben a 19. országos tanácskozását folytatta. A készülő fotóalbum egy 10 ezer darabos fotógyűjteményből készül, a fotóanyag feliratozását az elmúlt években elvégezték. A fotókat történetekkel egészítik ki – a négy tervezett fejezet a könyvtári épületeket, munkahelyeket, a dolgozókat, igazgatókat, a rendezvényeket és a könyvtárban megfordult vendégeket, írókat, költőket mutatja be. A felvételek között a régmúltról mesélő ablakos kölcsönzési rendszerről, a felnőtt könyvtár költözéséről, amikor az ablakból csigával szállították át a könyveket, vagy a könyvtáravatásról és a korábbi gyermekkönyvtárról, a zeneszobáról, a női öltözőről vagy a textilpapucsos látogatókról is láthattak fotókat a könyvtárosok.

A konferencián a 21. század helyismereti munkáival kapcsolatban előadások hangzottak el a helytörténeti fórumok értékőrzésben elért eredményeiről, a VMK helyismereti munkájáról – a honlap és az adatbázis, valamint a digitalizálás folyamatának, a lehetőségek bemutatásával, valamint az online helyismeret gyűjtéssel, megosztással és közösségfejlesztéssel kapcsolatos szempontjainak ismertetésével. A délután folyamán a helyi közösségek, gyűjtemények bemutatásában helyet kap egy ráckeresztúri kutatás, valamint egy pusztaszabolcsi alapítvány bemutatása. A szakmai fórum kötetlen beszélgetéssel zárul. A szimpóziumot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendezték.