Új színfolt a város kulturális palettáján |
Írta: Lőrincz Miklós és Havasi Tímea | |||||
2018. március 14. | |||||
Március 22-én, csütörtökön 19 órakor a Vörösmarty Színházban tartja bemutatkozó estjét a Székesfehérvári Balett Színház. „Blablabla” című műsorukban négy eredeti történetet mesélnek el a tánc nyelvén, az est vendége az Alba Regia Vonósnégyes és az Alba Regia Táncegyüttes.
A társulat most először mutatkozik be otthonában, a székesfehérvári közönség előtt, de megalakulása óta már két nagy sikerű előadást tudhat maga mögött, ezeket a Nemzeti Táncszínház felkérésére és szervezésében Budapesten tartották tavaly decemberben és idén februárban, a Budapest Táncfesztiválon. A Székesfehérvári Balett Színház színre lépésével a tánc, mint önálló műfaj jelenik meg a város kulturális palettáján: a táncszínházi, illetve kortársbalett-előadásoknak köszönhetően a táncot szerető fehérvári közönségnek a jövőben már nem szükséges Budapestre, Győrbe, vagy akár Pécsre utaznia színvonalas balettszínházi élményekért. Székesfehérvár nagyon szereti a táncot. Ezt bizonyítja a nemzetközi néptáncfesztivál hosszú évtizedek óta tartó léte, a Táncházban zajló színvonalas munka és az igény az intézmény művészeti iskolája iránt. Az új irányokat bemutató, teltházas előadások azt mutatták, hogy a néptáncon kívül más műfajok iránt is van érdeklődés a városban. A városvezetés nagy örömmel fogadta a kortárs balett megjelenését, és izgalommal, érdeklődéssel várja, hogy a székesfehérváriak miként fogadják a műfajt, annak első előadását. – hangsúlyozta Brájer Éva alpolgármester a társulat bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Hozzátette: Minél szélesebb, több ágú Székesfehérvár kulturális élete, annál inkább biztosított az igényes, minőségi jövő. A kortárs balett vizuális élményt nyújt, és kiszolgálja azt a célcsoportot, akiknek volt és van igénye a műfaj iránt, de azt még nem találta meg Székesfehérváron. A kortársbalett-társulat vezetője, Egerházi Attila arról beszélt, hogy a táncosokkal együtt otthonra talált a városban. Befogadták őket a Táncházban is, ahol a táncos társadalomban ritkán tapasztalható, példaértékű támogatást kapnak. Megjelenésük hiánypótlásnak tekinthető Székesfehérváron, a város közönségének nem kell a műfaj kedvéért máshova utaznia. Céljuk, hogy egy professzionális társulatot honosítsanak meg a „színházcsinálás” legősibb nyelvén, zenével karöltve. Kamaralétszámú, 4+2 fős társulattal dolgoznak, hosszú távon azonban 16 főre kívánják bővíteni a létszámot, hogy cselekményes baletteket is előadhassanak, úgy mint a Diótörő és a Rómeó és Júlia. Ahogy fogalmazott, jelenlegi munkájuk előszobája annak a háznak, melyet fel szeretnének építeni Székesfehérváron. Ez nem egyik napról a másikra zajló, hanem nagyon is hosszú távú folyamat. Egerházi Attila reméli, hogy értő, szerető közönségre találnak Székesfehérváron. A társulat magyar és nemzetközi professzionális táncosokból áll, más magyarországi és nemzetközi kortársbalett-társulatok összetételéhez hasonlóan. Jelenleg négy állandó és két vendég táncművésszel hoznak létre előadásokat, de hamarosan felvételt hirdetnek: a társulat induló létszámát 13 főre tervezik, később 16 főre bővítik, így már nagyobb darabok bemutatására is képesek lesznek. A művészek, vezetőjükkel együtt tavaly szeptemberben költöztek a városba, napi próbáikat a Táncházban tartják. Az Alba Regia Táncegyüttesnek köszönhetően egy olyan befogadó közegbe érkeztek, amelynek révén otthonra találtak nem csupán a városban, hanem a fehérvári művésztársadalom köreiben is. Az együttes a bemutatkozó esten is látható egyfelvonásos balettek mellett – amelyeket Egerházi Attila, irodalmi hasonlattal élve, „táncverseknek” nevez – további, kortárs táncnyelven íródott, cselekményes balettek bemutatását tervezi, amelyek az irodalmi hasonlatnál maradván, „táncnovellák”, illetve „táncregények” lesznek. Terveik között olyan nagyszabású bemutatók is szerepelnek, mint például a minden korosztályt megszólító „családi balett”, a Diótörő, vagy a Rómeó és Júlia. A Székesfehérvári Balett Színház a bemutatkozó estjén négy, egymástól különböző zsánerű világot, négy eredeti történetet rajzol meg a tánc nyelvén. A címadó produkció az emberi kommunikációról, illetve annak hiányáról tart elénk görbe tükröt, a Zero Gravity című darab az ember szabadság iránti vágyáról szól, a Csókok című balett vidám hangvételű, lendületes „tánc-leporelló”, az estet lezáró Vörös/rúzs című darab pedig Ravel Bolerójának elementáris zenei megnyilvánulásait fogalmazza tánccá. Az esten vendégként lép fel az Alba Regia Vonósnégyes, műsorukon részlet csendül fel Haydn: D-moll kvintkvartett Op. 76. No. 2 című művéből, és természetesen nem hiányozhat a műsorból a társulatnak otthont és próbahelyet adó Alba Regia Táncegyüttes sem: az együttes férfikara magyarózdi táncokat mutat be, Molnár Gábor Esik eső, hull a zápor című koreográfiáját.
BLABLABLA
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
< Előző | Következő > |
---|