Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Hírek
Új színfolt a város kulturális palettáján Nyomtatás E-mail
Írta: Lőrincz Miklós és Havasi Tímea   
2018. március 14.
ImageMárcius 22-én, csütörtökön 19 órakor a Vörösmarty Színházban tartja bemutatkozó estjét a Székesfehérvári Balett Színház. „Blablabla” című műsorukban négy eredeti történetet mesélnek el a tánc nyelvén, az est vendége az Alba Regia Vonósnégyes és az Alba Regia Táncegyüttes.

 

A társulat most először mutatkozik be otthonában, a székesfehérvári közönség előtt, de megalakulása óta már két nagy sikerű előadást tudhat maga mögött, ezeket a Nemzeti Táncszínház felkérésére és szervezésében Budapesten tartották tavaly decemberben és idén februárban, a Budapest Táncfesztiválon.

A Székesfehérvári Balett Színház színre lépésével a tánc, mint önálló műfaj jelenik meg a város kulturális palettáján: a táncszínházi, illetve kortársbalett-előadásoknak köszönhetően a táncot szerető fehérvári közönségnek a jövőben már nem szükséges Budapestre, Győrbe, vagy akár Pécsre utaznia színvonalas balettszínházi élményekért.

Székesfehérvár nagyon szereti a táncot. Ezt bizonyítja a nemzetközi néptáncfesztivál hosszú évtizedek óta tartó léte, a Táncházban zajló színvonalas munka és az igény az intézmény művészeti iskolája iránt. Az új irányokat bemutató, teltházas előadások azt mutatták, hogy a néptáncon kívül más műfajok iránt is van érdeklődés a városban. A városvezetés nagy örömmel fogadta a kortárs balett megjelenését, és izgalommal, érdeklődéssel várja, hogy a székesfehérváriak miként fogadják a műfajt, annak első előadását. – hangsúlyozta Brájer Éva alpolgármester a társulat bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Hozzátette: Minél szélesebb, több ágú Székesfehérvár kulturális élete, annál inkább biztosított az igényes, minőségi jövő. A kortárs balett vizuális élményt nyújt, és kiszolgálja azt a célcsoportot, akiknek volt és van igénye a műfaj iránt, de azt még nem találta meg Székesfehérváron.

A kortársbalett-társulat vezetője, Egerházi Attila arról beszélt, hogy a táncosokkal együtt otthonra talált a városban. Befogadták őket a Táncházban is, ahol a táncos társadalomban ritkán tapasztalható, példaértékű támogatást kapnak. Megjelenésük hiánypótlásnak tekinthető Székesfehérváron, a város közönségének nem kell a műfaj kedvéért máshova utaznia. Céljuk, hogy egy professzionális társulatot honosítsanak meg a „színházcsinálás” legősibb nyelvén, zenével karöltve. Kamaralétszámú, 4+2 fős társulattal dolgoznak, hosszú távon azonban 16 főre kívánják bővíteni a létszámot, hogy cselekményes baletteket is előadhassanak, úgy mint a Diótörő és a Rómeó és Júlia. Ahogy fogalmazott, jelenlegi munkájuk előszobája annak a háznak, melyet fel szeretnének építeni Székesfehérváron. Ez nem egyik napról a másikra zajló, hanem nagyon is hosszú távú folyamat. Egerházi Attila reméli, hogy értő, szerető közönségre találnak Székesfehérváron.

Egerházi Attila
Harangozó Gyula-díjas koreográfus Csehországból tért haza, ahol korábban, hét évig művészeti vezetője volt a South Bohemian Ballet társulatának. A társulat vezetője és a táncművészek – Emma Pérez Sequeda, Graziano Bongiovanni, Cristina Porres Mormeneo és Marie Vilette – azzal az elhivatott szándékkal érkeztek Székesfehérvárra, hogy egy markáns arculatú, egyedi hangvételű repertoárral rendelkező kortárstánc-színházat hozzanak létre egy olyan városban, ahol a kultúra nagy hangsúlyt kap.

A társulat magyar és nemzetközi professzionális táncosokból áll, más magyarországi és nemzetközi kortársbalett-társulatok összetételéhez hasonlóan. Jelenleg négy állandó és két vendég táncművésszel hoznak létre előadásokat, de hamarosan felvételt hirdetnek: a társulat induló létszámát 13 főre tervezik, később 16 főre bővítik, így már nagyobb darabok bemutatására is képesek lesznek. A művészek, vezetőjükkel együtt tavaly szeptemberben költöztek a városba, napi próbáikat a Táncházban tartják. Az Alba Regia Táncegyüttesnek köszönhetően egy olyan befogadó közegbe érkeztek, amelynek révén otthonra találtak nem csupán a városban, hanem a fehérvári művésztársadalom köreiben is.

Az együttes a bemutatkozó esten is látható egyfelvonásos balettek mellett – amelyeket Egerházi Attila, irodalmi hasonlattal élve, „táncverseknek” nevez – további, kortárs táncnyelven íródott, cselekményes balettek bemutatását tervezi, amelyek az irodalmi hasonlatnál maradván, „táncnovellák”, illetve „táncregények” lesznek. Terveik között olyan nagyszabású bemutatók is szerepelnek, mint például a minden korosztályt megszólító „családi balett”, a Diótörő, vagy a Rómeó és Júlia.

A Székesfehérvári Balett Színház a bemutatkozó estjén négy, egymástól különböző zsánerű világot, négy eredeti történetet rajzol meg a tánc nyelvén. A címadó produkció az emberi kommunikációról, illetve annak hiányáról tart elénk görbe tükröt, a Zero Gravity című darab az ember szabadság iránti vágyáról szól, a Csókok című balett vidám hangvételű, lendületes „tánc-leporelló”, az estet lezáró Vörös/rúzs című darab pedig Ravel Bolerójának elementáris zenei megnyilvánulásait fogalmazza tánccá.

Az esten vendégként lép fel az Alba Regia Vonósnégyes, műsorukon részlet csendül fel Haydn: D-moll kvintkvartett Op. 76. No. 2 című művéből, és természetesen nem hiányozhat a műsorból a társulatnak otthont és próbahelyet adó Alba Regia Táncegyüttes sem: az együttes férfikara magyarózdi táncokat mutat be, Molnár Gábor Esik eső, hull a zápor című koreográfiáját.

 

BLABLABLA

A Székesfehérvári Balett Színház bemutatkozó előadása a Vörösmarty Színházban


Műsor:

Blablabla
Zene: W. A. Mozart, J. S. Bach, F. Chopin
Jelmezterv: Szelei Mónika
Világításterv: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens: Cristina Porres Mormeneo
Koreográfia: Egerházi Attila
A lendületes, pergő darab egy játékos, egyben iróniával és szarkazmussal átitatott balett. Görbe tükröt tart elénk, egyfajta látleletet mutatva az emberi kommunikációról, vagy éppenséggel annak hiányáról.


Zero Gravity
Zene: J. S. Bach
Jelmezterv: Andrea T. Haamer
Világításterv: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens: Linda Svidró
Koreográfia: Egerházi Attila
A duó az ember Isten adta szabadság iránti vágyát fejezi ki. Az ember a repülés, a szabadon való szárnyalás, a gravitáció legyőzése iránti vágyát állítja szembe a földhöz ragadottság érzetével.


Haydn: d-moll kvintkvartett Op. 76. No. 2
A Székesfehérvári Balett Színház bemutatkozó estjén vendégként lép fel az Alba Regia Vonósnégyes. Joseph Haydn Erdődy József grófnak ajánlotta hat vonósnégyesét, melyek közül a d-mollban íródott zenemű első tétele hallható az est során az Alba Regia Szimfonikus Zenekar szólistáiból alakult vonósnégyes előadásában. A darab ennek a tételnek a főtémája nyomán kapta a „kvintkvartett” elnevezést, melyet a főtéma két jellegzetes kvintlépése indokol. Az Alba Regia Vonósnégyes vezetője a szimfonikus zenekar koncertmestere, Selmeczi Gábor. 
Selmeczi Gábor - I. hegedű
Burján Gabriella - II. hegedű
Kiss Katalin - brácsa
Ifj. Major István – gordonka


Esik eső, hull a zápor
A Székesfehérvári Balett Színház bemutatkozó estjén vendégként lép fel az Alba Regia Táncegyüttes: az együttes férfikara magyarózdi táncokat ad elő. A produkcióval novemberben az Agora Koreográfus Versenyről elhozták a legjobb koreográfusnak járó díjat.
Koreográfus: Molnár Gábor


Csókok
Zene: Z. Keating, A. Part, P. Prado
Jelmezterv: Andrea T. Haamer
Színpadkép és világításterv: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens: Cristina Porres Mormeneo
Koreográfia: Egerházi Attila
A balett vidám hangvételű, lendületes „tánc-leporelló”, az összefűzött tételek központi témája a csók.

Szünet

Vörös/rúzs
Zene: M. Ravel: Bolero
Jelmezterv: Andrea T. Haamer
Díszlet- és világításterv: Egerházi Attila
Díszlet kivitelezés: Szelei Mónika
Betanító és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Koreográfia: Egerházi Attila
„Ravel Bolerója nagy ívű, zenei „orgazmus”, amely egyre hevülő tempóval és dinamikával lüktetve ér el tetőfokára. Szándékom szerint ezen elementáris zenei megnyilvánulásokat képzeltem tánccá fogalmazni. Semmiképpen sem illusztrálni kívántam a zenét, hanem láthatóvá tenni a láthatatlant. Ravel zenéjét táncba önteni, úgy, amiként és ahogyan én hallom és látom” – mondja legújabb koreográfiájáról Egerházi Attila.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >