Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Kultúra arrow Boldogasszony-kiállítás nyílt a Csók Képtárban
Boldogasszony-kiállítás nyílt a Csók Képtárban Nyomtatás E-mail
Írta: Fraller Ildikó   
2018. március 30.
Kortárs alkotásokból nyílt Boldogasszony-kiállítás 55 művész munkáiból a Csók István Képtárban. A szobrokat, kerámiákat, textilműveket, festményeket, grafikákat és fotókat bemutató tárlat többek között Jankovics Marcell, Melocco Miklós, Gyulai Líviusz, Péreli Zsuzsa és Petrás Mária alkotásaival szólítja meg a látogatókat a Szent Istvánhoz kapcsolódó Boldogasszony-hagyomány összetett és sokrétű bemutatásával.

 
Boldogasszony-kiállítás nyílt a Csók István Képtárban kortárs szobrokkal, kerámiákkal, textilművekkel festményekkel, grafikákkal és fotókkal. A vándorkiállítás a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésére született 2015-ben a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor felállításának ötszázadik évfordulója alkalmából. Szent István király fia, Imre halála után utód nélkül maradva Máriának ajánlotta fel az országot – a kiállítás a magyar hagyományhoz kapcsolódó, összetett és sokrétű Boldogasszony-képet mutatja be a látogatóknak. A kiállítás megnyitóján megjelenteket Győr Attila, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese köszöntötte.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője ünnepi beszédében így fogalmazott: „Ötvenöt képzőművész – határon innen és túl – művészi alkotásai, ennek a rendkívüli kiállításnak a teljes anyaga hirdeti és bizonyítja az ősi Mária-kultusz összetartó erejét. De hirdeti azt is, hogy összetartozásunk tudatosítására, megerősítésére minden erőnkkel, a művészet erejével is törekednünk kell. A nemzeti létet, a nemzetállamot szétverni igyekvő divatos irányzatok ellenében, a magyarság összetartozását bomlasztó politikai és ideológiai játszmákkal szemben csak hitünk, zsidó-keresztény értékrendünk megőrzésével, megújításával leszünk képesek győzni, megmaradni. Ez történelmünk tanulsága – ez a tárlat célja is.”

A kiállítás egyik védnöke, Spányi Antal megyés püspök Szent István országfelajánlásáról szólt beszédében: „Nem egy elkeseredett tett, hanem a hit cselekedete volt. A király a Szent Szűz oltalmába nem mint utolsó szalmaszálba, hanem mint az ég és a föld között húzódó legerősebb kötelékbe kapaszkodott. Szent királyunk mélyen hitt Mária folytonos anyai közbenjárásában szent fiánál, a világ üdvözítőjénél.” A megyés püspök a székesfehérvári püspöki székesegyház szentélyének ékességéről, a Franz Anton Hillebrandt császári főépítész által tervezett főoltárról is szólt, amelyet Vinzenz Fischer festett 1775-ben, és amely a térdeplő Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja az ország koronáját Szűz Máriának. Spányi Antal püspök kiemelte, hogy a Regnum Marianum egyik legszebb, késő-barokk alkotását a történelmi kutatások eredményének felhasználásával készítette a mester. „A képek, a kiállítás üzenete erősítse bennük Máriának ősi tiszteletét!” – ajánlotta a tárlatot a látogatóknak.

A húsvét közelgő ünnepéről szólva Jézus húsvéti áldozatáról beszélt, és az ünnepnek a történelmi emlékezésre való felhívására irányította a hallgatóság figyelmét Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a kiállítás másik védnöke. A tárlat kapcsán Szent István király életét és művét a Példabeszédek Könyvéből a bölcsesség útjának a megfogadásával idézte fel, és a legfőbb vezetői erényként a bölcsességet jelölte meg, majd az országépítő király tettei közül a püspökségek megalapítását és a templomok építését, valamint a keresztény hit megtartását emelte ki. „Húsvét üzenetét mára vonatkoztatva, ránk, Szent István utódaira és az ő országának polgáraira mindez azt jelenti, hogy bölcsek akkor vagyunk és leszünk, ha jelenünket és jövőnket ebben az örökségben képzeljük el, és érzéseinkkel és cselekedetünkkel ennek értékeit és érdekeit képviseljük. A történelem nem ismétli önmagát, de a kihívások igen.” – fogalmazott.

A kiállítást Tóth Norbert kurátor, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója nyitotta meg: „A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésére négy esztendővel ezelőtt 55 kiemelkedő kortárs magyar művészt kértem fel, hogy fogalmazzák meg a Boldogasszonynak azt a sokrétegű, összetett képét, melyet a művészet évezredek óta korról korra megtesz. A kiállítás megnyitására az alkotók elkészítették műveiket, és ezzel létrehozták azt a csodát, melyet természete szerint minden ember magában hordoz. Az azonban csak keveseknek adatik meg, hogy megteremtsék a kapcsolatot ég és föld, természet és teremtő között, hogy megszülessen a szakrális alkotás, mely öröktől fogva a világ rendező elvét hordozza, mely teremteni képes, az életet serkenti, őrzi, élteti és képes – hitem szerint – egyedüliként létrehozni a kultúrát.”

A megnyitón közreműködött Navratil Andrea népdalénekes. A rendezvényen az alkotók közül részt vett Aknay János festőművész, Filep Sándor festőművész és grafikusművész, Jankovics Marcell grafikus, filmrendező, Jánváry Zoltán grafikusművész, Koczor Attila festőművész, Kubinyi Anna textilművész, Molnár János festőművész, grafikusművész, Nemes István festőművész és Párkányi Raab Péter szobrászművész, valamint jelen volt Brájer Éva alpolgármester.

A kiállítás május 2-ig látható a Csók István Képtárban. 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >