Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap
Hihetetlenül gazdag adattár újabb megállapításokkal Nyomtatás E-mail
Írta: Fraller Ildikó   
2018. május 25.
ImageA székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetéről megjelent legújabb kötetet mutatták a Városházán. „Hihetetlenül gazdag adattár, amelyben az érdeklődő mindent megtalál a feltárt maradványokról.” – fogalmazta meg a kiadványról Buzás Gergely régész-művészettörténész, és azt mondta, a tudományos élet nagy adósságát törleszti a sorozat, méltatva a szerző, Szabó Zoltán építészettörténész munkáját.

 

 

A tanulmány a távolabbi múltból indulva közelíti meg a XII. századi építkezéseket, és a bazilika korábbi, római kori periódusaira is rámutat. Az ünnepélyes bemutatáson dr. Cser-Palkovics András polgármester azt emelte ki, hogy a tudományos munka továbblépést jelenthet a Nemzeti Emlékhelyet megillető méltóságnak az elérésében.


Szabó Zoltán építészettörténész mint Kralovánszky Alán egykori kollégája és szellemi örököse a középkori építészet, ezen belül a Szent István Bazilika avatott szakértője a szerzője A székesfehérvári bazilika építéstörténete című sorozatnak. A szellemi felvállalás első kötete a koronázótemplom XII. századi arculatáról fellelhető adatokat rendszerezte – figyelembe véve többek között az ásatási eredményeket, és visszafelé haladva a gazdagabb forrásokkal bíró koroktól. A most megjelent tanulmánykötet a távolabbi múltból indulva közelíti meg a XII. századi építkezéseket; a rendkívül sokrétű kutatási folyamat eredményeit régészetileg, történetileg és építészetileg értelmezi és rendezi. A tanulmányt a szerző két részre bontotta: az első a részletek mélyebb ismertetése nélkül halad végig a történelem menetén, a második rész, a Függelék pedig a szakmai közönségnek szól a maradványok ismertetésével, belső összefüggéseivel.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester az ünnepélyes bemutatón örömét fejezte ki a kötet megjelenését illetően. A három évtizedes kutatói tevékenység összefoglalása és folytatása kapcsán méltatta, hogy a szerző a kötettel vállalja a párhuzamosan megjelenő szakmai vitákat – mind a szakmatársakkal, mind más szakmacsoportok képviselőivel. „Ami engem meghatott ebben a történetben, az az elkötelezettség, amit Szabó Zoltán képvisel. Három évtizednyi kutatás – a szakmai elhivatottságon túl kell hozzá az adott témához kapcsolódóan valami olyan plusz, ami belülről jön, és ami ennek a történetnek a kutatása alapján inkább erősödött, semmint gyengült az elmúlt évtizedekben.” – mondott köszönetet a polgármester, és a pozitív, megerősítő attitűdöt méltatta, ami a hely jelentőségét, a mában megfogalmazható üzenetét keresi. A polgármester hangsúlyozta, hogy az alapos tudományos munka továbblépést jelenthet a Nemzeti Emlékhelyet megillető méltóságnak az elérésében. A kötethez jó olvasást és tartalmas konzultációkat kívánt minden érdeklődőnek, a szakembereknek.

Buzás Gergely
régész, művészettörténész ismertetését a chartres-i gótikus katedrális képével nyitotta – és a Boldogságos Szűznek szentelt székesfehérvári bazilika ötszáz évvel ezelőtti, vélt hasonló hatását, élményét írta le. A monumentális, lenyűgöző épület – mondta – nemcsak az országot, de egész Közép-Európát uralta, és a középkori magyar állam szimbóluma volt; majd felidézte a hallgatóság számára a székesegyház történetét, kálváriáját. A feltárásról szóló érdemi összegzés óriási adóssága a magyar tudományos életnek – ezt az adósságot törleszti a sorozat, fejezte ki. Az elsőnél sokkal terjedelmesebb második részről elmondta: „Hihetetlenül gazdag adattár, amelyben az érdeklődő mindent megtalál a feltárt maradványokról, amit egyáltalán tudni lehet és tudni kell. Olyan alap ez, amelyre az elkövetkező nemzedékek kutatói biztonsággal építkezhetnek. A szerző alapossága, pontossága és minden részletre kiterjedő figyelme garanciát jelent a középkori bazilikát megismerni akaró utókor számára.” Hangsúlyozta, hogy a tényleíráson túl az értelmezésre is törekszik a szerző, a számos ismeretet megállapítások és bizonyítások egészítik ki, mint például azok, amelyek a bazilika korábbi, valószínűleg római kori periódusaira mutatnak rá. Végül azt fogalmazta meg: ha méltóak akarunk lenni azokhoz, akiknek utódai közé tartozóknak valljuk magunkat, akkor alázattal, hozzáértéssel és kíváncsisággal kell az értékeinkhez nyúlni, hogy megérthessük és megőrizhessük őket.

Soóky Andrea
, a tudományos könyvkiadással foglalkozó Balassi Kiadó igazgatója felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum és a város önkormányzata tíz részből álló sorozatot tervezett a város jelentős műemlékeiről. Örömét fejezte ki a megjelentekkel kapcsolatban, és kifejezte várakozását a folytatást illetően; majd köszönetet mondott az önkormányzatnak a feltételek megteremtéséért.

A kutatás sosincs befejezve, de átadható és jó vitaindító, fejezte ki Szabó Zoltán. Az első kötet záró mondatait idézte fel, miszerint a 12. századi templom építésének története nem Szent Istvánnal kezdődik, ez egészen a római korig vezethető vissza. A kötetben megjelent főbb eredmények közül többek között kiemelte a római kori aulára, valamint az azt körülvevő átriumokra utaló tényeket – amelyek leginkább a savariabeli csarnokra hasonlítanak –, továbbá azt, hogy a római kor végén megjelent a palota alatt egy centrális tér, ebből a centrális térből pedig egy formáció mellékterekkel. A 32 év kutatási stratégiájáról azt mondta el, hogy 1986-93 között minden ásatáson jelen volt, és a helyszínen gondos méréseket végeztek, nemcsak műszerekkel, hanem kézzel is; majd ezt követte az eredmények írott történeti forrásokkal való összevetése. A szerző köszönetet mondott a városnak, a lektoroknak, a kiadónak, és megemlékezett Kralovánszky Alánról, aki az építéstörténet kutatását rá hagyományozta. 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >