Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Belpolitika arrow Hőség-teszt: tudjuk mi a teendő?
Hőség-teszt: tudjuk mi a teendő? Nyomtatás E-mail
Írta: Mátay Balázs   
2018. július 23.
ImageAz idei, lassan csúcsosodó nyáron - eddig - nem kellett komoly, tartós hőhullámot átvészelnie szervezetünknek. Az előrejelzések alapján azonban augusztus végéig, szeptember elejéig 1-2 hőségriadós időszakra számítani kell.

 

 

 Az extrém hőhatás hatalmas, mondhatni, vészes nyomást gyakorol ránk, s bár egy-egy riasztás kiadásakor a szakemberek felsorolják azokat a teendőket, óvintézkedéseket, amelyek segítenek átvészelni az izzasztó időszakot, a tájékoztatás korántsem teljes, ráadásul az emberek zöme vagy figyelmen kívül hagyja az intelmeket, vagy meg sem hallgatja őket, így nem tudja, mitől fáj elviselhetetlenül a feje 38 fokban, s miért ég le csúnyán a bőre, holott ő „csak” bő fél órát fürdőzött a perzselő déli napsütésben.

 
Azt el lehet intézni egy fejcsóválással, hogy 10 honfitársunkból 7 nem tudja, ki volt Kossuth Lajos vagy Deák Ferenc, ellenben fordított az arány, ha Lionel Messi vagy Cristiano Ronaldo az érdeklődés tárgya. A két focistát a nyugdíjas korú hölgyek egy része is ismeri, de még a mi „aranylábú” Dzsudzsák Balázsunkat is többen, mint a hőségriadó kapcsán szükséges teendőket. Ugyanakkor, ha úgy megyünk ki közel 40 fokban, extrém UV-sugárzásban napozni, hogy nem tudjuk; néha már 15-20 perc elég ahhoz, hogy bőrrákot kockáztatva csúnyán leégjünk, vagy nem vagyunk tisztában azzal, hogy kánikulai napokon miért fontos legalább 2,5 liter vizet (nem akármilyen folyadékot, tiszta csapvizet vagy ásványvizet!) meginni, akkor saját magunkra nézve végzetes lehet a tájékozatlanság.
 
Reprezentatívnak korántsem nevezhető, ám mindenképpen elgondolkodtató utcai felmérésünk eredménye: a megkérdezett 50 székesfehérvári strandoló és járókelő alig több, mint 10 %-a, mindösszesen 7 ember (!!!) volt tisztában azzal, hogy milyen óvintézkedésekkel jár egy hőségriadós nap, mit lehet és mit nem lehet csinálni ilyenkor. A legnagyobb káosz a már említett, „mennyit és mit igyunk?” kérdés tekintetében, valamint a napégés és a káros UV-sugárzás témakörében van az emberek fejében. A félszáz megkérdezett közül pl. mindössze ketten voltak azok, akik tudták, hogy árnyék és árnyék között különbség van, nem is kicsi! Extrém UV-sugárzás esetén a fák, bokrok részleges árnyéka nem nyújt teljes védelmet, sőt, még a felhőkön is áthatolnak az UV-sugarak, így igazából csak épületek árnyékában, leginkább bent a szobában vagyunk védve.
 
Mivel éppen ezen sorok megjelenésének időpontjában bontakozik ki várhatóan egy 32-34 fokos hőséggel terhelt időszak, leírjuk hát a Szuperinfós „hőség teszt” tapasztalatai alapján a legfontosabb teendőket, hogyan vészeljük át a forróságot és miért is szükségszerűek ezeket megtennünk? A hogyanra egyszerű válaszolni: a legfontosabb szabályok betartásával, ugyanis ezzel sok bajt előzünk meg. A miért esetében sem bonyolult a dolog: azért, mert a fiatalabb szervezet számára is extra terhelést okoz a nagy meleg, így aki nem figyel oda a megfelelő folyadékpótlásra, sokat tartózkodik a tűző napon, könnyen pórul járhat, súlyosabb esetben az életével játszhat. A bőrünk, de az egész a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség.
 
A szakemberek egészségeseket és szívbetegeket is óva intenek a kánikulában; 11 és 15 óra közötti ne legyünk néhány percnél többet folyamatosan a napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, mielőbb keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és só pótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal - a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja! A hőség hatására a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. Az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő, ezért fontos az állandó folyadékpótlás. Itt nagyon fontos tudni, hogy tiszta csapvizet vagy ásványvizet igyunk, ne fogyasszunk olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz, ezek ugyanis inkább ártanak nagy melegben, mint segítenének. A fokozott folyadékveszteség mellett fokozott só veszteség is jelentkezik, de pótolni kell a nátriumot, a káliumot, magnéziumot és kalciumot is, ezért ajánlott leginkább az ásványvíz fogyasztása nagy melegben.
 
Kánikulában tartózkodjunk minél többet légkondicionált, árnyékos helyiségekben, ha van rá módunk, gyakran vegyünk langyos vagy hideg zuhanyt, s a 11-15 óra közötti időszakban lehetőleg kerüljük a megterhelő fizikai munkavégzést. Az esti-éjjeli órákban pedig szellőztessünk sokat, minden lehetséges módon próbáljuk meg hűteni felhevült testünket. Nem árt komolyan venni az intelmeket, s ezekre figyelmeztetni barátainkat, rokonainkat, ismerőseinket is. Az előrejelzések szerint szeptember elejéig lehetnek több napos kánikulai időszakok, amikor napközben tartósan 30 fok felett alakulnak a hőmérsékleti maximumok. A belvárosi részeken és a lakótelepek betonrengetegében ráadásul a valós hőmérséklet több fokkal magasabb a hivatalosnál, így Pl. Székesfehérváron, ha 33 fokról szól az előrejelzés, akkor ez 35-37 Celsius fokot jelent ténylegesen. Élvezzük a nyarat, de csak mértékkel. Vigyázzunk magunkra és egymásra!
Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >