Addig edd a magyar málnát, amíg teheted! A munkaerőhiány, a klimatikus viszonyok, valamint a konkurencia miatt ugyanis lassan megszűnhet egyes bogyós gyümölcsök (köztük a málna) hazai termesztése is.

A nyolcvanas években évi 40-60 ezer tonna málna termett Magyarországon, mintegy hétezer hektáron. Ez a szám a kilencvenes évekre 20-25 ezer tonnára csökkent. Az ezredforduló környékén már csak 10-15 ezer tonnát szüreteltek, ami 1200-1400 hektáros területet foglalt magába. Mára csupán 100 (!) hektáron termesztik ezt a finom gyümölcsöt, és 600-800 tonnát tudnak leszüretelni!

Mindeközben Szerbiában ugyanezen idő alatt 10 ezer tonnáról 100 ezer tonnára nőtt a betakarított mennyiség, a lengyelek pedig 20 ezerről 800 ezerre növelték a termést. Ezt a lengyelek olyan fajták fejlesztésével érték el, amelyeket gépekkel is lehet szedni. Ezek azonban nem bírják a magyar klímát, így náluk nem lehetett meghonosítani – és gépesíteni.

S, ha már itt tartunk, hát nézzük végig pontosan, milyen okok vezetnek odáig, hogy lassan megszűnik a málna termelése hazánkban?

Első, amit meg kell említeni, az a klimatikus viszonyok megváltozása, ami már nem kedvez a málna termesztésének. E növény ugyanis nem szereti a forró, száraz nyarat. Ilyenkor a bogyók hajlamosak rásülni a vesszőkre. Sőt, a csapadékos meleg is árt neki, mert a szürkerothadás ilyenkor tud terjeszkedni, s ez ellen nagyon nehéz a védekezés. Mindeközben szereti is a sok vizet, amit a bojtos gyökérzete indokol.

A málna vesszői egyébként csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban pedig virágot fejlesztenek és gyümölcsöt hoznak, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszők után viszont friss sarjak nőnek. A tövek nagyjából 10 évig hoznak gyümölcsöt, aztán érdemes új helyre telepíteni. (Bár a szüleimnél gyerekkorom óta ugyanazon a helyen terem a málna, és gyönyörű.)

E növény nem szereti a futóhomokot, a kavicsos talajt, a nagy mésztartalmat, a magas talajvizet sem. Kedveli a szélvédett, félárnyékos, világos helyet, a laza, nedves, gyengén savas talajt.

A málna eltűnésének másik oka a munkaerőhiány: egy hektáron 3-4 ezer (!) munkaóra szükséges a málna esetében. Ha megnézzük például az almáskerteket, akkor ez a szám 500-800, a szántóföldeknél pedig 10-20 (!) óra. Plusz: a málnaültetvényeken csupán pár hónapos munkát tudnak biztosítani a termelők a dolgozóknak.

A  cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

http://fmc.hu/2018/06/30/miert-van-veszelyben-a-malna-hazai-termesztese/