Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap
Hahó, allergiások és asztmások! Kezdődik a parlagfűszezon! Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta - FMC   
2018. augusztus 01.
ImageHamarosan kezdődik az asztmások és az allergiások rémálma, a parlagfűszezon. Ez a legagresszívebbnek mondható pollen egészen október közepéig (az első éjszakai fagyokig) kínozza az allergiásokat orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, az asztmásokat pedig súlyos ingerköhögéssel és nehézlégzéssel sújtja.

 

 

Az allergiaszezon február közepétől szeptember végéig tart, bár melegebb október esetén kitolódhat a hónap közepéig is. A mogyoró virágzása indítja be a sort, aztán április elején robbanásszerűen 6-8 növény kezdi meg virágzását. Az első panaszos időszak ezért erre a hónapra esik. Aki csak parlagfűre allergiás, az általában augusztus elejéig biztonságban van, utána azonban két hónap szenvedés következik, mivel a parlagfű a legagresszívabb gyomnövény.

Mivel én magam is érintett vagyok e témában (születésem óta fulladok, főként nyáron), és körülöttem nagyon sokan szenvednek az allergiától, asztmától, ezért úgy gondoltam, alaposan feltérképezem ezt a területet, s olvasóim elé tárom, hátha valakinek segíteni tudok így a panaszok csökkentésében, megszüntetésében.

dr. Vidák Zsoltot faggattam ki az asztma és az allergia témakörében (Fotó: Temesvári Márta)

Azért, hogy az információk mögött kellő szakértelem is húzódjon (ne csak személyes tapasztalás), felkerestem egy Fehérváron is praktizáló tüdőgyógyászt, dr. Vidák Zsoltot, akit alaposan kifaggattam szakterületével kapcsolatban.

Elmondta, hogy hazánkban mintegy másfél millió allergiás és 350-400 ezer asztmás beteg él. E két betegség egymástól függetlenül is kialakulhat, gyakran már gyerekkorban jelentkeznek a tünetek - ahogyan az én esetemben is volt. Már egy-két évesen kapkodtam a levegőt, hamarosan pedig kiderült, hogy asztmás vagyok, amire azt mondták, hogy majd „elnövöm”, nem kell aggódni. Persze, nem így lett...

A nyári időszakban nagyon sok asztmás és allergiás keresi fel a szakrendelőket (Fotó: Temesvári Márta)

E betegségek kialakulásban genetikai tényezők játszanak elsődleges szerepet, de az ipari környezet, a szennyezett levegő sem tesz jót az arra hajlamos egyéneknek. Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy tengerpartra vagy hegyvidékre költözzenek gyógyulást remélve, de már 1-2 hét is jelentős javulást hozhat. Amikor általános iskolás voltam, részt vehettem egy iskolai jutalom-nyaraláson. A táborozásra Lengyelországban, a fenyvesek között került sor, ahol minden nap frissnek, üdének és egészségesnek éreztem magamat, mert a nehézlégzésnek nyoma sem volt. Személyes tapasztalatom tehát, hogy a hegyvidéki levegő jót tesz a tüdőnek, ahogy a tengerparti nyaralások során se fulladtam soha, egyetlen percig sem!

Ennek ellenére kár volna azt hinni, hogy a hegyvidéki vagy a tengerparti országokban kevesebb az asztmás! Bár a turisták, akik új élményként találkoznak a megváltozott környezettel, jobban lesznek, ám az ott élők ugyanúgy szenvednek, mint a turisták a saját hazájukban. Ausztráliában és Új-Zélandon hozzávetőleg ugyanannyi asztmás gyerek van, mint Közép-Európában, ami a genetikai hajlam elsődlegességét hangsúlyozza. Mindkét szülő betegsége exponenciálisan növeli annak az esélyét, hogy a gyerekük is asztmás lesz (60-70% az esély az öröklésre).

 

A  cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

http://www.fmc.hu/2018/07/31/haho-allergiasok-es-asztmasok-kezdodik-a-parlagfuszezon/

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >