A Városházán mutatták be a Fejér Megyei Prima Díj jelöltjeit. A tudomány, az oktatás, a művészetek, a sport és a sajtó területén idén Dr. Pukancsik János plasztikai sebész, dr. Dienes Ottó tanár, író, képzőművész, Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, Mits Gergő zenész, tanszékvezető, Kozáry Ferenc színművész, B. Kiss László újságíró és Hirt Károly, az ARAK elnöke kapott jelölést.

„A Prima Díj civil elismerés és civil díj.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester, és kifejezte, hogy a jelölések a város egészének támogatottságát, bizalmát és nagyrabecsülését jelzik.  


A Városházán mutatták be ma a Fejér Megyei Prima Díj idei jelöltjeit.

László István, a VOSZ Fejér megyei elnöke elmondta, hogy 13. éve ítélik oda a megyékben és országosan is a Prima Díjakat, amelynek lényege szerint a vállalkozók támogatják az oktatás, a tudomány, a zeneművészet, a színház, az építészet, a sport és a sajtó területén tevékenykedő alkotókat, szakembereket. Az elismerés alapján három ember kap 1-1 millió forintot a  munkásságáért, ezen felül 250 ezer forint értékben közönségdíjat ítélnek oda. László István örömmel mondta el, hogy az idei évben mindenki elfogadta a jelölést. A VOSZ-elnök megemlékezett arról, hogy idén sajnos elhunyt Demján Sándor üzletember, a díj alapítója, valamint Lovranits József, az LKG igazgatója, a tavalyi megyei díjazott. A Fejér megyei átadó ünnepséget november 17-én rendezik meg a Hotel Magyar Királyban.

„A Prima Díj civil elismerés és civil díj.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester a szép történelemmel bíró hagyománnyal kapcsolatban, amit a jelöltek listája, az egyes területeken megjelenő személyek reprezentálnak. „Kiválóan és nagyon szépen megfér a különböző városi kitüntetések, díjak mellett, és évről évre nagy érdeklődésre tart számot, kik lesznek az új jelöltek. Ez is mutatja, hogy a város és annak közössége gazdag olyan személyiségekben, akik a saját szakterületükön, a saját maguk által választott hivatásban vagy éppen szolgálatban, a város egész közössége szempontjából kiemelkedőt alkottak.” – méltatta a polgármester a jelölteket, a jelölés alapjául szolgáló életutakat. A jelölés és a szavazás a város egészének támogatottságát, bizalmát és nagyrabecsülését jelzi, tette hozzá a polgármester. 

A Fejér megyei Prima Díj jelöltjeire holnaptól lehet szavazni a VOSZ oldalán, a Fejér Megyei Hírlap felületein és már a mai naptól a város honlapján, egészen november első hetéig.


A sajtótájékoztatón bemutatkoztak a kategóriák jelöltjei:

Magyar Tudomány: Dr. Pukancsik János plasztikai sebész 30 éve él és dolgozik Székesfehérváron. Fiatalkorában Bakonycsernyén és Móron tanult. A családban korábban senki nem volt orvos, így elsőgenerációs orvosként végzett 1986-ban. Kaposváron kezdte a munkát, ott ismerte meg a plasztikai sebészetet, amiből 1995-ben tette le a szakvizsgát. 2005-től magánorvosként praktizál. Nagy öröm számára, hogy fia is orvos, szintén plasztikai sebész az Onkológiai Intézetben – sokat tanul tőle, és fontos számára, hogy ő is megoszthatja vele tapasztalatait. Tevékenységüket családi vállalkozás formájában folytatják. Dr. Pukancsik János elmondta, hogy lényeges eleme életének az egészséges életmód, a rendszeres mozgás, a családdal, az unokával eltöltött idő. Az egy időben lázasan keresett hobbi kapcsán rájött, hogy a hivatásánál nincs jobb lehetősége, ez teljes mértékben kielégíti az érdeklődését, kitölti az életét.

Magyar Oktatás: dr. Dienes Ottó tanár, író, képzőművész 1959 óta tanít Székesfehérváron. A Vasvári Pál Gimnáziumban és a Teleki Blanka Gimnáziumban – mint magyar nyelv- és irodalomtanár – a diákjait mindig az önálló munkára, az érdeklődésre tanította, gyakran vitte őket képzőművészeti kiállításokra, múzeumokba, és nagyon szerette a választott pályát. Négy évig egy francia katolikus egyetemen is oktatott. A diákjaival gyakran osztotta meg saját családi történetet, mint például azt is, hogy szűkös körülmények között gyerekeskedett: hét évesen egy megsemmisítésre váró könyvesszekrényt meglátva a legnemesebb cselekedetet vitte véghez: könyvet lopott; erre aztán gimnazistaként is sor került egyszer. Szépirodalmi tevékenységeinek a kezdete a ’60-as évek elejéhez, a Takács Imre-körhöz datálható; öt könyve jelent meg. Egy évtizedig osztályvezetőként is dolgozott a megyei önkormányzatnál, ahol nemzetközi ügyekkel foglalkozott – szintén a humán területet képviselve.

Magyar Építészet: Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök és a Városszépítő Egyesület alelnöke budapesti születésű, 47 éve él Székesfehérváron, három gyermeke és öt unokája van. Pályafutásának az első időszakát az épülettervezés határozta meg, ami a kenyérkeresés mellett érdekes, jó szakmai közösségben végzett munka volt számára. 1982-87 között a Rác utcai épületekkel foglalkozott, a munkafolyamat eredményeként a város Europa Nostra-fődíjat kapott 1989-ben. 17 éve nyugdíjas, és úgy érzi, hogy az utóbbi időben kezdi megtalálni az élet valódi értelmét egy olyan munkában, amelynek minden perce élvezet – Ybl Miklós fehérvári épületeit kutatja. Hálás a családjának azért, hogy a női építészsors szürreális időbeosztását tolerálták.

Magyar Zeneművészet: Mits Gergő zenész, tanszékvezető Székesfehérváron született, tanulmányait itt, majd a Zeneakadémián végezte. 20-25 év után a diploma megszerzése óta mindig új feladatokat talált és vállalt. Az első magyar könnyűzenei szakközépiskola, majd 2007-ben a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszékének a megalapítása a nevéhez kapcsolódik: azt a célt tűzték ki, hogy a magyar könnyűzenei oktatást megreformálják. 18 év bizonyítja, hogy jók voltak a törekvések: ezt 50-60 jazz- és popzenész pályája igazolja, akik meghatározó alakjai a magyar zenei életnek. Játszott több könnyűzenei formációban, együtt zenélt többek között Cserháti Zsuzsával és Horváth Charlie-val is. A jelölésről azt fogalmazta meg, nem a személy a lényeg, hanem maga az ügy, amit munkájával képvisel.

Magyar Színház: Kozáry Ferenc színművész Angyalfödön nevelkedett tanárcsaládban, bevallása szerint gátlásos volt, nem szerette az irodalmat – testnevelő tanárként kezdett dolgozni. A szülei életéből kapott mintából értette meg, mitől lehet boldog az ember élete: hitvallása szerint a legfontosabb, ha az ember a szeretett hivatásában tudását szeretetben tudja átadni másoknak. Egy színházi előadás után kapott inspirációt, így 25 évesen jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Kilenc évig Pesten játszott, 1990-ben az első német nyelvű színházhoz csatlakozott, majd 8-9 év után az anyanyelven játszás igényével jelentkezett az alakuló székesfehérvári társulatba. Több mint ötszáz rendhagyó irodalomórát tartott középiskolásoknak, amit nagy kedvvel művel. Székesfehérváron megtervezte és a mai napig működteti az ország első babauszodáját.

Magyar Sajtó: B. Kiss László újságíró 29 éve a Fejér Megyei Hírlap újságírója. Szegeden végzett magyar-történelem szakos középiskolai tanárként – ezzel szemben a lap gazdasági rovatához került. Jelenleg az irodalmi rovatot szerkeszti, amelyben olykor saját tárcanovellái közül is megjelenik egy-egy. Ezekből két kötet jelent meg, a harmadik saját kötete ifjúkori verseit tartalmazza. A tanári pályához, a középiskolásokhoz köti a SÉTA-programban betöltött koordinátori szerepe. Nős, három leány édesapja; a család gyakran ad témát számára a Márton-történetek tárcáihoz.

Magyar Sport: Hirt Károly, az ARAK elnöke 32 éve érkezett Pécsről, hogy a legszebb sportág fiataljait eddze. A Videoton atlétika szakosztályának megszűnését követően megalakították az ARAK-ot – amelynek elődje az 1924-ben alakult Fejér vármegyei sportegyesület volt. Az abszolút mérhető sportágban szerzett kitűnő eredmények kapcsán a legfontosabbnak azt tartja, hogy a közel 33 évben mindig sikerült olyan kollégákat találni, akikkel a város fiataljait nevelhették. Ma az egykori tanítványok hozzák el a gyerekeket, ami a város közösségében végzett tevékenység elismerését jelenti. Két olimpiára is kijutott tanítványai, Tölgyesi Balázs és Korányi Balázs teljesítménye mellett azokra a programokra büszke, amikkel közszolgálatot teljesítenek a városban, mint például az ARAK Aktív. Munkáját a város Pro Civitate Díjjal ismerte el.