Kezdőlap
Készíts díszeket gesztenyéből! Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta - FMC   
2018. november 09.
ImageHa ősz, akkor gesztenye. Séta a narancsban, vörösben, sárgában úszó erdőben, ahol a fák ritkuló koronája közé besurran olykor a melengető napsugár, és egyre erősödő szellő borzolja fel a zörgő avart. Ha pedig eső áztatja a földet és a nyirkosság elől a lakásba menekülünk, akkor előkerülhet a frissen szedett gesztenye, néhány segédeszköz és kezdődhet a kézműveskedés!

 

 

A ragasztás-faragás-vágás minden gyereket – és kreatív felnőttet - izgalomba hoz (és leköti a túlburjánzó energiákat is). A kézműveskedésnél praktikus, ha a természetből szerezzük be az alapanyagokat: olcsó és egyszerűen hozzájuthatunk.

Az őszi időszak kiválóan alkalmas arra, hogy kiélvezzük az utolsó napsugarakat és a kellemes meleget egy kirándulás / séta keretében. A közös családi program így kezdődhet a termések begyűjtésével. Kiváló móka csemetéink számára a lehullott falevelek között meglapuló vadgesztenye után kutatni, szedegetni a csipkebogyó terméseit, girbegurba, elszáradt fadarabokat tördelni, makkokat dobálni a hátizsákba.

A vadgesztenyével könnyű dolgunk van, mert hazánk egyik közkedvelt díszfája, így könnyen rátalálhatunk. Ott áll az utak mentén, a parkokban, erdőkben, temetőkben is. Délkelet- Európában honos, Magyarországon díszfaként ültetik, 25-30 méter magasra is megnő.

Európába a 16. században került a törökök közreműködésével. A törökök megfigyelték ugyanis, hogy azok az állatok, amelyeket vadgesztenyével etetnek, hamarabb kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Ezért a lovaiknak ezt a növényt adták köhögésük csillapítására (és etetésére is). A népnyelv ezért hívja „lógesztenyének” is.

Régen a vadgesztenye leveleiből teát készítettek a légúti megbetegedések ellen. A jelen korban viszont nem ajánlott e főzet fogyasztása, mert már tudjuk, hogy nagyon magas a szaponin tartalma, vagyis mérgezést okozhat.

Ezek a kis számban előforduló mérgezések szinte kizárólag gyerekek körében jellemzők. A nemzetközi felmérések szerint a mérgezettek többsége gyermek, akik átlagosan egyetlen magot fogyasztottak el, és 14 százalékuknál jelentkeztek különböző súlyosságú mérgezési tünetek. Ezek az alábbiak lehetnek: nyugtalanság, láz, rosszullét, pupillatágulat, arcpír. Nagyobb mennyiség elfogyasztása fokozott aluszékonysággal, de akár légzésbénulással is járhat.

Az őzek, szarvasok és vaddisznók viszont nagyon szeretik a vadgesztenyét – és természetesen nem is árt nekik. Ha szerencsénk van (és nem felőlünk fúj a szél, hogy szagunkat megérezzék, és a gyerek sem sikongat boldogan az őzike láttán, elriasztva azt), akkor „begyűjtő sétánk” során megfigyelhetjük az erdő állatait, amint épp szelíden csemegéznek.

Gyógyászati célokra április-májusban és június-júliusban gyűjtik a vadgesztenye magját, virágát, kérgét és levelét. Európában régen a fa kérgét használták több problémára, a modern fitoterápiában viszont főként a magot használják fel a krónikus vénás elégtelenség panaszait enyhítve. – Mi pedig most, ősszel szedhetjük össze a gesztenyét, amiből nagyon sok játékot és díszt készíthetünk.

 

A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

http://www.fmc.hu/2018/11/03/keszits-diszeket-gesztenyebol/

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >