Ma már mindenki hallott róla, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. Valószínűleg kevesebben tudják viszont, hogy a dohányfüst többé-kevésbé minden szervet károsít, például csontritkuláshoz és gyomorfekélyhez is vezethet. Röviden összefoglaljuk, hogy a dohányzás mely belső szervekre és folyamatokra jelent veszélyt.

Tüdőgyilkos füst

A dohányzás bizonyítottan a légutak szerkezetének drámai romlásához, idült légcsőhuruthoz, a tüdő szövetének visszafordíthatatlan pusztulásához és tüdőtáguláshoz vezet. Ez utóbbi elnevezés megtévesztő, a tüdő nem tágul – sőt éppen ellenkezőleg – a tüdőtágulásnak nevezett folyamat következtében a tüdő léghólyagocskái felfúvódnak és szétszakadnak, a léghólyagocskák száma csökken. Ezáltal kisebb lesz a tüdő légző felülete és kapacitása. A krónikus hörghurut következtében pedig a gennyel telt nyálkahártya fájdalmas köhögéshez és légzési nehézségekhez vezet.

A rettegett COPD és a szervezett gyulladása

A szakemberek összefoglaló néven COPD-nek (krónikus obstruktív tüdőbetegség) nevezik mindazon tüdőbetegségeket, amelyek blokkolják a légutakat és nehezítik a légzést. A COPD-t ma a vezető halálokok között tartják számon, a dohányzás és a betegség kialakulásának kapcsolatáról pedig talán elég annyit mondani, hogy a COPD-ben szenvedők négyötöde dohányos.

A betegség ráadásul nemcsak a tüdőt és a légutakat támadja meg, ilyenkor jellemzően az egész szervezet gyulladásban van. Ennek kiváltásában jelentős szerepe van a dohányfüsttel a szervezetbe jutó agresszív szabadgyököknek, citokineknek. Mindemellett a COPD-ben szenvedők körében az izompusztulás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a csontritkulás valamint a gyomor-és nyombélfekély is jóval gyakrabban fordul elő.

Csonttörés és szívbetegség

Rendszeresen dohányzóknál a csonttörés kockázata is növekszik. A leginkább veszélyeztetett csoport a menopauza utáni dohányzó nőké, akiknél a dohányzás kétszeresére növeli a csonttörés kockázatát. Ennek oka, hogy a dohányzás csökkenti a kalcium felszívódását, a szervezet D-vitamin- és kalcitriol szintjét, valamint a csontok ásványianyag-tartalmát, és ezáltal csontritkuláshoz vezet.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a dohányzás az egyik legkomolyabb kockázati tényező. Ezen betegségek a fejlődő országokban évente egymilliónál is több ember haláláért felelősek, közülük a dohányzás okozta szív-és érrendszeri megbetegedések minden évben legalább hatszázezer ember életét követelik.

A dohányzás során ugyanis felgyorsul a szívverés, ami hosszú távon magas vérnyomáshoz, ezáltal érelzáródáshoz, szívrohamhoz és szélütéshez vezethet. Emellett a dohányosoknál az ischaemiás szívbetegség (a szív elégtelen vérellátásából eredő betegség) – ami Magyarországon 2010-ben a halálozások 22 százalékáért volt felelős – is háromszor gyakrabban fordul elő.

A dohányzás előkészíti a gyomorfekélyt

Dohányzók körében a különféle gyomor- és nyombélfekélyek kétszer gyakrabban fordulnak elő, mint nemdohányzóknál. Ennek oka, hogy a dohányzás károsítja a gyomor nyálkahártyáját, és ezzel kedvező feltételeket teremt a gyomorfekélyt okozó baktérium (helicobakter pylori) megtelepedéséhez. A cigarettázóknál a pepszinogén szint is megemelkedik, ami a gyomorürülés lelassulását, és a gyomorsavtartalom növekedését eredményezi.

Füstben, gyerek nélkül?

Nőknél a dohányzás növeli a méhtest- és méhnyakrák kockázatát, emellett termékenységi, valamint terhesség és szülés alatti komplikációkat is okoz. A várandósság alatti dohányzás növeli annak a kockázatát, hogy az újszülött alacsony súllyal születik és különböző betegségek fordulnak elő nála. A dohányzó anyáknál ráadásul nagyobb a vetélés, illetve a halvaszületés esélye, mivel a cigarettafüstben lévő szén-monoxid és nikotin oxigénhiányt és méhlepény-rendellenességet eredményez.

Dohányzó férfiaknál gyakrabban alakul ki impotencia, mivel a nikotin, valamint a dohányfüst többi ártalmas összetevője – a dohányzás időtartamával és erősségével arányosan – károsítja a hímvessző ereit. A dohányzás ráadásul roncsolja a hímivarsejteket, és rontja az ondósejtek mozgásképességét is, ami csökkenti a nemzőképességet.

69 méreganyag a rák mellett

A dohányfüstben – a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség adatai szerint – 69 karcinogén (rákkeltő) anyagot azonosítottak 2000-ig.

A dohányzók körében tizenötször gyakrabban fordul elő tüdőrák, mely a leggyakoribb dohányzás okozta daganatos betegség. A tüdőrákos betegek 85 százaléka dohányzik vagy dohányzott korábban hosszabb ideig. Magyarország a férfiak körében világelső a tüdőrák okozta halálozásban, évente nyolcezer magyar férfi hal meg a betegségben. Dohányzó férfiaknál 18-szor, dohányzó nőknél 15-ször gyakrabban alakul ki a megbetegedés nemdohányzó társaikhoz képest.

A dohányfüst hasonlóan fontos szerepet játszik a szájüregi- és a gégerák, a nyelőcső, a hasnyálmirigy és a húgyhólyag rosszindulatú daganatának kialakulásában is. A tartós dohányzás néhány kivételtől eltekintve valamennyi szerv esetében megnöveli a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.