Szegfűszeg, amely ellazít

Évszázadokkal ezelőtt a kínai császár elé csak úgy járulhattak az udvaroncai, ha a szájukban szegfűszeget szopogattak. A szegfűszeg fűszeres és fertőtlenítő hatása akadályozta meg ugyanis azt, hogy a császár érzékeny orrához bármilyen kellemetlen szag eljuthasson. Ez a történet már a múlté, a szegfűszeg szájfertőtlenítőként való alkalmazása azonban a XXI. században is elterjedt. A szegfűszeg eugenol- és acetil-eugenol-tartalma ugyanis helyi érzéstelenítő és fertőtlenítő hatására visszavezethetően segít, ha a szájnyálkahártya gyulladt vagy fáj a fog. A szegfűszeg kivonatai ma is fogkrémek, szájöblítők kedvelt komponensei.

Emellett a szegfűszeg enyhe görcsoldó és szélhajtó hatással is rendelkezik, és kedvező hatással van a központi idegrendszer működésére is. A szegfűszeg illata a „meleg, harmónia és ellazulás” jelet küldi az agy számára.

Az afrodiziákumként is használt kardamom

A gyömbérfélékhez tartozó kardamomot ma már Ázsiaszerte termesztik. A curry fűszerkeverék összetevőjeként, az arab kávék elmaradhatatlan velejárójaként és az ájurvédikus teák komponenseként is ismert kardamom frissítő és hangulatjavító hatású. Desszertek, kompótok és gyümölcssaláták ízesítésére – fűszerként – hüvelytermésbe zárt, kámforos, fűszeres, édeskés ízű és illatú magjait alkalmazzák.

A mag illóolajából eddig több mint 120 illékony karakterű összetevőt azonosítottak, amelyek a kardamom egyedülálló hatásáért felelősek. Keleten a kardamom afrodiziákumként is alkalmazott, igaz, viszonylag magas dózisokban. Az afrodiziákumként való használatot illetően tény, hogy a kardamom hatóanyagai a vérkeringést valóban serkentik; bár ezt a nyugati medicina inkább az emésztés elősegítésében, a puffadás és a görcsök leküzdésében használja ki, semmint a nemi vágy fokozásában.

Fahéj, a cukorbetegek egyik fűszere

A tejberizs, a kompótok és egyéb desszertek elmaradhatatlan, karakteres ízesítője a fahéj, amely mindezek mellett egyben patikaszer is. A fahéjfa fiatal ágainak a lehántott és parakéregtől megtisztított, papírszerű kérge kedvezően hat a vércukorháztartásra és a koleszterinszintre. Ha a kiug róan magas vércukorszintek kivédéséről vagy az inzulinrezisztencia megelőzéséről van szó, bátran ajánlható a fahéj!

A 2-es típusú cukorbetegek a gyógyszeres terápiájuk és a diétájuk kiegészítéseképpen is fordulhatnak a fahéjhoz. A gyógyszertárakban is megvásárolhatók a fahéj készítményei – kapszulázott porokként.

A vércukorszint normalizálása érdekében kezdődózisként napi 1 gramm fahéj szedése javasolható, ez a mennyiség körülbelül 1/3 teáskanálnyinak felel meg. A legújabb vizsgálatok alapján a fahéj egyik fő komponense, a fahéjaldehid a sejtek „égetési” folyamatainak a serkentése révén akár még az elhízás elleni harcban is bevethető lehet a jövőben.

A vanília a világ második legdrágább fűszere

A Mexikóban őshonos kúszónövény, az orchideákkal rokon vanília illata és íze közkedvelt, süteményekben, édességekben, fagylaltokban, kozmetikumokban egyaránt. A vanília idővel barnuló toktermése – a sáfrányt követően – a második legdrágább fűszer a világon, egyfajta luxuscikk. A vaníliatermés több száz különféle kémiai vegyülete közül a legértékesebb a vanillin. Azt tartják, hogy a friss vanília illata az emberi szexuálhormonokéval rokon, így vágykeltő, erotikusan stimuláló hatású.

Ánizs, csillagánizs
Bár botanikailag a csillagánizs távol áll az ánizstól, meglepő módon a két fűszernövény
termésének illata nagyon hasonló. A gyógyászati alkalmazásuk is hasonló: a csillagánizs is emésztési problémák, puffadás, hasi görcsök esetén tehet jó szolgálatot – például teaként fogyasztva.

Kulináris szempontból a csillagánizs fűszeresebb ízű, mint az ánizs, így méltán lehet a pekingi kacsa fűszere, illetve a „kínai ötfűszer” alkotórésze is. A csillagánizs mutatós fűszer: a Kínában és Vietnámban honos örökzöld növény nyolcágú, csillagszerű termései díszítésre éppen úgy használhatók, mint lekvárok, sütemények, szószok, likőrök vagy vadas ételek ízesítésére.