A tanulmány ismertetése előtt Égi Tamás, Székesfehérvár alpolgármestere számolt be a regionális növekedés tapasztalatairól a Városháza Dísztermében csütörtökön rendezett találkozón, amelyen részt vett Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétévente rendszeresen készít elemzést a tagországok gazdasági helyzetéről. A legfrissebb riport elismerően szól a magyar gazdaság teljesítményéről, amelyet kiegyensúlyozott és erőteljes növekedés jellemez, köszönhetően a bérnövekedés által hajtott erős belföldi keresletnek, illetve a kiemelkedő beruházási aktivitásnak.

A Városházán tartott bemutatón Égi Tamás alpolgármester egy rövid tájékoztatást adott arról, hogy a világpiaci verseny és az életmódváltozás hatására hogyan növekszik a városok régiós szerepe és feladata. Emlékeztetett arra, hogy Székesfehérvár 100 ezres város, de már a hat évvel ezelőtti OECD jelentése szerint is regionális szinten mintegy 250 ezer ember életére van mindennapi hatással. A város lakosságát jóval meghaladó népesség kiszolgálása nagy kihívást jelent. Az oktatásra, kultúrára, sportra, vagyis az életminőség fejlesztésére sokkal többet fordít az átlagosnál, hiszen ez következik régiós szerepéből.  „Vállalataink az elmúlt időben a város teljesítőképességét nagyban meghatározó lépéseket tettek. Egyrészt a nagyobb hozzáadott értéket előállító termék gyártására álltak át, majd miután a dolgozók számának növelésére tett intézkedések eredményét a termelés lehetőségei meghaladták, nagyot léptek a robotizáció területén. Ezek hatására városunkban a vásárlóerő első Magyarországon, még a budapestit is meghaladja.” Az alpolgármester hozzátette, a város a képzett munkaerő érdekében támogatja a gazdasági, műszaki felsőoktatást, és saját forrásból elindította a robotizáció elsajátítását célzó felnőttképzést. A jövő nagy kérdése, hogy mekkora város legyen Székesfehérvár. Égi Tamás szerint a lehetőségek alapján sokkal nagyobb is lehetne, ehhez a város bővítése, az utak, az infrastruktúra fejlesztése kell, amelyhez az állam részvétele elengedhetetlen, de ez az államnak nagyon jó befektetés, hiszen a Székesfehérvárról befolyó bevétele kimagasló.

A legfrissebb OECD országtanulmányt ismertetve Álvaro Pereira, a szervezet országtanulmányi részlegének igazgatója kiemelte, 2018-ra 4,6 százalékos, 2019-re 3,9 százalékos, 2020-ra pedig 3,3 százalékos növekedést jeleztek előre. A közel 200 oldalas anyagban olvasható, hogy a magyar gazdaság gyors ütemben bővül, példátlan foglalkoztatási szinttel, történelmileg alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel. A növekedés ütemének fenntartásához azonban további reformok szükségesek, hívta fel a figyelmet Pereira, aki példaként említette a népesség elöregedésének kezelését az államháztartásra gyakorolt negatív hatások korlátozásának érdekében, különösen a nyugdíj- és az egészségügyi kiadásokkal összefüggésben.

A regionális növekedésről szóló fejezetben az OECD a turizmusfejlesztésben rejlő lehetőségeket hangsúlyozta. Felhívják a figyelmet a helyi vállalkozások globális értékláncokba történő integrációjának fontosságára is. Ennek érdekében a munkaerőpiaci készségek további fejlesztését szorgalmazzák, amelyet a szakképzési rendszer átalakítása is támogat.

Az országtanulmány ismertetésén részt vett Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár is. Mint mondta, a szervezet ajánlásaival összhangban Magyarország fegyelmezett költségvetési politikát folytat és hosszú távú kötelezettséget vállalt az államadósság csökkentése érdekében. Van még tartalék a munkaerőpiacon, amelynek kiaknázása érdekében például 2019-től a nyugdíjasok járulékmentesen dolgozhatnak, a kismamák elhelyezkedését pedig a bölcsődefejlesztési program segíti, ahogy azt a tanulmány is ajánlja.