A művész mentora, Szemes Péter esztéta, irodalomtörténész ajánlotta a közönségnek az alkotásokat azzal, hogy a belső világot feltáró szakrális alkotások és a tájképek a világ csodáira nyíló tekintetet és a játékos derűt képviselik: „(…) az ő képein is Isten minden, az első és utolsó motívum, őt dicséri.”


Vollein Ferenc, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért képzőművészeti elismeréssel díjazott festőművész jubileumi, 40. kiállítása tegnap este nyílt meg A Szabadművelődés Házában, ahol Kiss Dorottya igazgató, a kiállítás kurátora köszöntötte a megjelenteket. A Színek az égből című tárlaton dr. Cser-Palkovics András polgármester ezekkel a gondolatokkal mondott köszönetet a 20 éves művésznek: „Vannak alkotók, vannak művészek, akik lehetővé teszik számunkra azt, hogy egy pillanatra megálljunk, és rájöjjünk, hogy valójában mi fontos, és mi kevésbé fontos az életben – amelyek sokszor el tudják vonni a figyelmünket, energiánkat az igazán fontos kérdésekről. A szeretetről, a mosolyról, a békességről, a közösséghez való tartozásról, az egymásra odafigyelésről.” Benyomásai közül a bibliai jelenetek által tolmácsolt lelki nyugalmat, a színek világának derűjét, csodáját, továbbá a balatoni képek szeretetét említette, mint a festmények számára nyújtott üzenetét.

A kiállítást Szemes Péter esztéta, irodalomtörténész, az alkotó mentora nyitotta meg: „Hite teljesebb megélése mellett ez a világ csodáira nyíló tekintet és játékos derű a meghatározó Vollein Ferenc művészetében. Nem véletlen, hogy korábbi tárlata, melynek anyaga az Árpád Fürdőben is látható volt, a műveit összefogó albumhoz hasonlóan a Tündérország, a mostani pedig a Színek az égből címet kapta. Mert az ő képein is Isten minden, az első és utolsó motívum, őt dicséri, mint egy-egy röpke, halk ima minden ecsetvonás.” Az esztéta a tárlat anyagát – a belső világot feltáró szakrális alkotásokat, a tájképeket – részletezve elmondta, hogy a szorgalomnak, a termékenységnek köszönhetően a képek nagy része az utolsó két év munkája.

Vollein Ferenc a látogatóknak személyesen mutatta be legújabb képét, a Szent Ferenc az egyiptomi szultán előtt címűt. Ars poeticaként megfogalmazta, hogy lankadatlanul rajong a színekért és a formákért: saját, tisztaságot és élénkséget hozó színelmélete szerint 40-50 alapszínnel dolgozik, amelyeket sosem vegyít egymással, csak a fehér színnel – így több száz színárnyalatot használ összesen.

A Badacsonytomajon élő festőművész különleges szín- és formavilággal dolgozik, a szakmai értékelések szerint a kortárs naiv képzőművészeti iskola képviselője, aki számos hazai és nemzetközi kiállítóhelyen is bemutatkozott már, először Budapesten 2014-ben. Egy évvel később nyerte el a Nemzet Fiatal Tehetségeiért képzőművészeti ösztöndíjat, ebből valósult meg a Tündérország című kiadvány; 2016-ban Szent Márton megkereszteli édesanyját című olaj-vászon alkotása bekerült a Vatikáni Múzeum- és Képtár gyűjteményébe. A megnyílt kiállítás műveit a Biblia, a magyar történelem, valamint az erős kötődést kifejező balatoni és a toszkán táj ihlette. A csak tiszta színekkel dolgozó alkotó kedveli Giottót, a kolumbiai Fernando Boterót, a kortárs magyar művészek közül pedig Somogyi Győzőt, akinek a képeit a székesfehérvári közönség A DÖNTÉS című kiállításon láthatta.

A rendezvényen közreműködött Mohai Gábor Kazinczy- és Radnóti-díjas előadóművész, Miniska Mónika zongoraművész és Lencse Júlia.