A szakmai fórum résztvevőit Brájer Éva alpolgármester és Tisztl Henrik, a Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője köszöntötték – kiemelve a szemlélet, az odafigyelés és az egyre aktívabban működő jelzőrendszer fontosságát, valamint az együttműködés erősödő jelentőségét.


Szakmai tanácskozást tartott a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai egysége. Tisztl Henrik, a Központ intézményvezetője házigazdaként az örömét fejezte ki, hogy zsúfolásig megtelt a Hiemer-ház legnagyobb terme, és egyben köszönetet mondott nemcsak a jelenlétért, hanem a résztvevők jelzőrendszeri tagokként végzett munkájáért. Kiemelte, hogy a szakmai integráció utáni harmadik évben sok olyan folyamat, együttműködés érett be, amit 2016-ban indítottak el; a veszélyeztetett kiskorúak száma pedig megnyugtató mértékben csökkent a tavalyi évhez képest – tette hozzá a statisztikai beszámoló előtt. „Közös sikernek, közös érdemnek tartom azt, hogy itt Székesfehérváron nemcsak a gyermekvédelmi, hanem a felnőtt- és idősvédelmi területre is oda tudott figyelni a jelzőrendszer.” – fogalmazott.

A szakembereket Brájer Éva alpolgármester köszöntötte, és az éves tapasztalatcsere fontosságát hangsúlyozta. A Központ működtetése a város egyik legfontosabb feladata – mondta –, hiszen a közösség nehéz, az átlagosnál alacsonyabb színvonalon élő vagy egyéb problémákkal küszködő családjaira, gyermekeire figyel, és nyújt nekik segítséget: „Enélkül a szemlélet nélkül nem lehetnénk büszkék városunkra. Én az életünk minden munkaterületén fontosnak tartom azt a hozzáállást, hogy a munkát soha nem fejeztük be, nem végeztük el – ami ezen a területen különösen fontos.” Az odafigyelés kötelességét, tette hozzá, meg kell tanítanunk a gyermekeinknek is; az erős gazdasággal bíró városban is vannak rászorulók, és a bőség is rejt kedvezőtlen hatásokat a gyermekekre nézve, tehát a feladatok egyre összetettebbek. Az alpolgármester záró szavaiban az intézmények és szervezetek együttműködésének jelentőségét emelte ki, amely Székesfehérvár valóságos közösségi hálóját alakítja ki.

A Központ 2018-ban összesen 1383 jelzést kapott: Ladányi-Nagy Judit települési jelzőrendszeri felelős beszámolójában kiemelte, hogy egy-egy veszélyeztetett gyermek ügyében több jelzés is érkezik a szakmai egységhez – az egészségügyi, a köznevelési vagy hatósági szakemberektől. Ezáltal mind a helyzetfelmérés, mind a segítségnyújtás is hatékonyabbá válik. A számadatokat illetően többek között elmondta, hogy a védőnőktől érkező, válsághelyzetben lévő várandós anyák jelzésszáma emelkedett, ezzel jobb lehetőség adódik az időben megvalósuló problémakezelésre. Az év feladatai sorában többek között a tankerület antiszegregációs munkacsoportjával való egyeztetéseket említette.

Tisztl Henrik intézményvezető a szakmai komplexitást igénylő munkával kapcsolatban elmondta, hogy a családsegítéssel, szociális és gyermekjóléti ügyekkel foglalkozó intézmény szolgáltatásait önkéntes alapon és térítésmentesen lehet igénybe venni – ez összesen 25 település több mint 150 ezer fős lakosságára terjed ki. Tavaly 1290 család fordult a Központhoz segítségért, a problémák között – például családon belüli bántalmazás, lelki-mentális, foglalkoztatással kapcsolatos vagy egészségi – csökkent az anyagi típusú megkeresés, ellenben nőtt az életviteli, a családi kapcsolati problémákkal, valamint a gyermekintézményekben fellépő magatartászavarral összefüggő segítségnyújtás. A programok, kampányok között a Gondtalan Sulikezdés Program, tartósélelmiszer-gyűjtések, illetve a Fehérvári Adventi Jótékonysági Futás is szerepeltek 2018-ban.

A szakmai előadások témái között az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység feladata, székesfehérvári aktualitásai, a tankerület együttműködési lehetőségei a gyermekvédelmi szektorral, valamint a jelzőrendszeri tagok szerepe a kapcsolati erőszak kezelésben is szerepeltek. A szimpóziumon részt vett Horváth-Tancsa Ágnes családügyi tanácsnok, Török Szabolcs tankerületi igazgató és Kincses Zsolt Dávid, a Hatósági Főosztály főosztályvezetője is.