Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap
Nincsen húsvét barka nélkül Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta - FMC   
2019. április 19.
Nincsen húsvét barka nélkül. De, hogy miért alakult ki a barkás díszítés hagyománya, azt kevesen tudják: virágvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus bevonulását Jeruzsálembe. Az emberek a Biblia szerint e napon pálmafaágakat lengetve fogadták a Megváltó érkezését. Hazánkban viszont az időjárás nem igazán kedvez a pálmafának - kiváltképp kora tavasszal -, így a magyarok e trópusi növényt fűzfajok vesszőivel helyettesítik, többnyire fűzfabarkával.

 

 

A fűz nemzetség mintegy 300 lombhullató fajt és cserjét foglal magába. Ausztrália kivételével a világ minden kontinensén élnek füzek. Hazánkban legismertebb a barkafűz vagy kecskefűz, a csüngő barkafűz, a parti fűz és a szomorúfűz. A fűzfák tavasszal barkásodnak, és nyáron mutatósak leginkább. 

Húsvét környékén a kecskefűz kerül előtérbe, melyet leányfűznek, pálmafűznek, vagy barkafaként is említenek. Március-áprilisban virágzik, a barka pedig lombfakadás előtt jelenik meg. A kecskefüzet lehet dísznövényként is ültetni, de akkor gondoskodnunk kell a megfelelő nedvességről. Jól tűri a hideget, meleget, árnyékot. Elviseli a légszennyezést. Sekélyen gyökerezik. A legszebb klónokat oltással szaporítják, mert a hím egyedek vesszői rosszul gyökeresednek.

Kétlaki, ezért porzós növényt vásároljunk, ha a barkáit szeretnénk majd csodálni. Ezektől várható ugyanis az a tömött, gyapjas, ezüstös barka, amelyet vázába szokás tenni tavaszi díszként. Vizet soha ne adjuk a levágott ágaknak, mert úgy tartósságuk csökken! A vesszők koszorúba simítva ajtóra is akaszthatók. Díszíthetjük szalagokkal, húsvéti díszekkel is.

 

Nincsen húsvét barka nélkül

 

A húsvéti koszorú egyik fontos alapanyaga a barka (Fotó: hazaiprovence.hu)

A barka akkor nagyon szép, amikor a rügypikkely már megpattant rajta, vagy nagyrészt le is hullott, tartósan pedig akkor marad meg a növény, ha az őket hordozó vesszőket levágjuk még fakadó, rügyes állapotban. (A következő évi fejlődéshez egy-két alsó rügyet meg kell hagyni.) A barkák később aranysárga porzókat virítanak – csodás legelőt adva a méheknek. A barkás időszak viszonylag hamar véget ér.

A kecskefűz vesszője olyan könnyen hajlítható, hogy gyakran fonnak belőle, a fáját pedig faszén előállítására használják. Ha azt akarjuk, hogy cserjeként funkcionáljon, akkor hatévente vágjuk vissza egészen a talajfelszínig!

A fűzfákat egyébként rendszeresen kell metszeni, mert különben hatalmas lombjuk lesz, és ha nem kapjuk el időben őket, később már nagyon nehéz lesz alakítani rajtuk. A visszavágással arról is gondoskodni tudunk, hogy ne nőjön meg túl nagyra a fánk, és kisebb kertekben is mutatós legyen anélkül, hogy elnyomná a többi növényt.

 

A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva

https://www.fmc.hu/2017/04/09/nincsen-husvet-barka-nelkul/

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >