Nem mindegy, milyen problémára milyen dózisú aspirint szed

Az acetilszalicilsav tartalmú aspirinnek több dózisú típusa van forgalomban, attól függően, ki milyen problémára alkalmazza. Amennyiben valaki láz-és fájdalomcsillapítás gyanánt szeretné használni, úgy a magasabb hatóanyagú készítményt kell választani, míg ha a véralvadásgátló hatását szeretnénk kamatoztatni, úgy az orvosok  az alacsony dózisú, 100mg-os kiszerelést javasolják.

Gyomorbántalmakat okozhat

Az aspirinnel kapcsolatos mellékhatásként gyakran emlegetik azt, hogy gyomorbántalmakat, gyomorfekélyt is okozhat. A félelem nem alaptalan, ugyanis tartós szedés esetén megnő a gyomornyálka irritáció és károsodás esélye. Ennek oka, hogy a lázat és a fájdalomérzetet generáló enzim, valamint a gyomor nyálkahártyájának védelmében részt vevő enzim igen hasonló egymáshoz, így az aspirin nem képes különbséget tenni, mindkettőt bénítja.

„Tudományosan fogalmazva, az aspirin a cyclooxigenáz I-es típusú enzimet gátolja ( míg vannak más anyagok, amik szelektíven csak a II-est). Sajnos elég magas arányban okoz gyomorpanaszokat, és sajnos sok esetben klinikailag is hatástalan, mint aggregációgátló. Ezért lenne szükséges -főleg a kardiológiai-, és stroke-esetekben a hatásának laboratóriumi ellenőrzése, amire van már lehetőség- magyarázza a professzor.

Hogy el lehessen kerülni a gyomorpanaszokat, azt javasolják, hogy étkezés után célszerű bevenni a tablettát, és a szedés ideje alatt kerülni kell a gyomorirritációt elősegítő ételek, italok fogyasztását és egyéb károsodást okozó tényezőket (pl. dohányzás, stressz).

Az aspirin véd a trombózis ellen

Az aspirinnek valóban van csekély véralvadásgátló hatása, ám nem mindegy, milyen trombózisról is beszélünk: van ugyanis vénás (pl. mélyvénás trombózis) és artériás trombózis (pl. stroke, szívinfarktus) is. A kettő közt a különbség nem csak a keletkezési helyükben van, hanem magában a vérrögképződés folyamatában is. A vénás trombózist a keringő vérben aktiválódó alvadási faktorok okozzák (beindítja a véralvadási kaszkádot), melyek elzárják a vénát. Persze ezen kívül még sok egyéb tényező is szükséges (lelassult keringés, immobilizáció, belgyógyászati betegségek, daganatok stb.), de ez az alapjelenség. (Ennek kezelésére kellenek az alvadásgátlók!) Az artériás trombózist ezzel szemben a vérlemezkék összecsapódása, illetve az érfalendothel sejtjeinek zavara váltja ki. Az aspirin hatóanyaga , az acetilszalicilsav a vérlemezkék összecsapódását (aggregációt) gátolja, így főleg az artériás trombózisok ellen nyújt védelmet.

Nem mindenkinél hatásos

Sajnos létezik egy olyan állapot, amikor az aspirin nem tudja kifejteni a hatását, vagy csak jóval nagyobb mennyiségben- ezt nevezzük aspirin rezisztenciának, ill. válaszadási képtelenségnek. Ekkor sajnos folyamatos szedés ellenére is felléphet stroke vagy szívinfarktus. Szerencsére ma már létezik vizsgálat arra vonatkozóan, fennáll-e az illetőnél aspirin rezisztencia, így ha bebizonyosodik, úgy az orvos dönthet az emelt dózisú aspirin és az egyéb vérlemezke-összecsapódást gátló készítmény alkalmazása között (legtöbbször ez utóbbira esik a választás) – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.