Fordította: Károlyi-Szalai Eszter
Formátum: keménytáblás, védőborítóval
440 oldal, 3799 Ft

A 12–13. században a dzsürcsi Csin és a kínai Szung birodalom harcban áll. Tomboló Menny Kuo és Vasszívű
Jang fogadott testvérek, és szívből gyűlölik az északi, dzsürcsi betolakodókat. Asszonyaik gyermeket várnak, a
férfiak pedig megesküsznek, hogy gyermekeik egy életre összetartoznak majd.

Egy, a kormány embereivel vívott harc közben Tomboló Menny Kuo meghal, Vasszívű Jang pedig eltűnik. Kuo
fia, Kuo Csing Mongóliába kerül, ahol Dzsingisz kán védőszárnyai alatt cseperedik fel. Kiváló íjász lesz, aki
egyszer egy nyílvesszővel két sast is lelő – így lesz a neve Sasíjász. Bosszút akar állni apjáért, és fel akarja
szabadítani hazáját a Csin birodalom igája alól. Jang Kang a Szung birodalom katonája, majd árulója lesz. A két
fiú, akit szüleik testvéreknek szántak, egymással szemben találja magát.

A Sasíjász legendáját, a „kínai Gyűrűk Urát” eddig több mint 300 millióan olvasták világszerte, a
regényciklusból számos mozifilm és tévésorozat készült.

Csin Jung (Louis Cha) (1924–2018) a kínai vuhszia (harcművészeti fantasy) irodalom legnépszerűbb szerzője,
Hongkong leghíresebb írója volt. Karrierjét újságíróként kezdte, később forgatókönyvíró, majd egy hongkongi
napilap társalapítója és főszerkesztője lett. 1955 és 1972 között tizenöt vuhszia regényt írt, melyek

Kína-szerte hatalmas sikert arattak, mindegyikből film is készült. Életművéért az angol és a francia kormány is
kitüntetésben részesítette, magas szintű irodalmi munkásságáért számos egyetem tiszteletbeli professzorává
fogadta.

„A taoista rájuk sem hederítve megragadta a boroskancsót. Gyors egymásutánban háromszor is megtöltötte a
kelyhét és kiitta, majd bambuszkalapja zsinórját kikötve a padlóra hajította a fejfedőt a köpenyével együtt. Kuo
és Jang most látta először tisztán az arcát. Harminc körül járhatott, erős szemöldöke és szögletes álla volt, orcái
pirosan fénylettek. Átható pillantással nézett rájuk, majd kioldotta a hátán hordott csomag szíját és az asztalra
hajította. Kuo és Jang undorodva pattant fel a székről, mert a rongyok közül egy véres emberi fej bukkant elő.”