Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Kultúra arrow IV. Béla koráról szóló konferencia gazdagította a Királyi Napok programjait
IV. Béla koráról szóló konferencia gazdagította a Királyi Napok programjait Nyomtatás E-mail
Írta: Havasi Tímea   
2019. augusztus 12.
Az elmúlt évek hagyományait követve idén is történelmi, várostörténeti konferenciával gazdagították a Székesfehérvári Királyi Napok másfél hetes rendezvénysorozatát. Az Osszárium megnyitását követően Béla király, míg éltél… hű béke honolt címmel tartottak tudományos ülést a Városházán.

 

 

A Királyi Napok ünnepi és szórakoztató programjait gazdagító konferenciákat hat éve honosította meg Székesfehérvár Önkormányzata és a Városi Levéltár és Kutatóintézet. A sorozat célja, hogy a királyi város középkori történetével kapcsolatos érdekességeket megosszák a közönséggel, valamint túllépve Székesfehérvár határain, az egész középkori magyar történelemmel foglalkozzanak, akár európai kitekintéssel is. Ezt Székesfehérvár roppant gazdag története teszi lehetővé.

Dr. Csurgai Horváth József
, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében elmondta: 2014-ben Fehérvár az Árpád-korban, 2015-ben Király és városa, 2016-ban Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében, 2017-ben III. Béla és kora, míg 2018-ban Pénzverés és temetés: bevezetés két kiállításhoz címmel rendeztek a város történelmi rangjához méltó, tudományos ülést a Városháza Dísztermében.

A Béla király, míg éltél… hű béke honolt című emlékülésen dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta: a 2013-as Szent István Emlékévben átalakultak a Királyi Napok, a rendezvényt történelmi tematikájú programsorozattá kívánták fejleszteni. Fontos volt, hogy legyenek tudományos programok is, melyek megadják a ma már másfél hetes rendezvény szellemi tartalmát, így indult el a konferenciák sora. A polgármester köszöntötte az előadókat, akik a kezdetektől részesei a konferenciáknak, és külön azokat is, akik új előadóként vettek részt a mai ülése.

A 2019. évi Székesfehérvári Királyi Napok központi személyisége IV. Béla király, aki 1235-től haláláig, 1270. május 3-ig uralkodott. 34 évnyi országlása és teljesítménye nyomán az egyik legjelentősebb Árpád-házi királyként tartják számon. Az 1241–42-es tatárjárást követően emberfeletti energiával látott hozzá az ország újjáépítéséhez, ezért második honalapítóként említi őt a magyar história.

Az előadók között is szereplő Zsoldos Attila, a Városi Levéltár és Kutatóintézet – az MTA BTK Történettudományi Intézetének akadémikusa kérdésünkre elmondta: IV. Béla volt az a király, aki városi kiváltságlevelet adományozott Székesfehérvárnak. Ez megszabta azokat a jogi kereteket, amelyekben a város további élete folytatódhatott, és egy új szintre emelkedhetett. Ezen kívül az uralkodónak döntő szerepe volt a középkori városszerkezet kialakulásában. Ő volt az, aki a tatárjárás utáni külvárosból a mai belváros, azaz a vár területére telepítette a polgárokat, ugyanakkor megmaradt a kapcsolat a külvárosokkal is, így az addig széttagolt és különböző jogi helyzetű várostelepek egységes jogi és településszerkezeti várossá fejlődtek. Ez nehezen túlbecsülhető jelentőségű momentum egy város életében – fogalmazott Zsoldos Attila.

Az első előadást Weisz Boglárka, a Városi Levéltár és Kutatóintézet - MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta IV. Béla és a városok címmel. A városok szülőatyjának nevezte a királyt, akinek uralkodása közel sem volt békés. Várospolitikájából kihagyhatatlan a tatárjárás hatása: a betörő seregek a lakosság nagy részét megölték vagy elhurcolták, pusztasággá változtatva az országot. A tatárjárás után meg kellett kezdeni az ország újjáépítését, a városok fejlesztését. Weisz Boglárka elmondta azt is, hogy körülbelül száz olyan kincsleletünk van, melyeket a tatárjáráskor ástak el az egykori tulajdonosaik. A különböző edényekbe rejtett vagyontárgyakért, ékszerekért, pénzérmékért soha nem tudtak visszamenni, így feltételezhető, hogy a föld még bőségesen rejt ilyen kincseket. A leletek nem ásatások alkalmával, hanem többnyire a véletlen folytán kerültek elő

A konferencia hátralévő részében Zsoldos Attila, a Városi Levéltár és Kutatóintézet – az MTA BTK Történettudományi Intézetének akadémikusa IV. Béla és az ország közepe címmel, Skorka Renáta, a Városi Levéltár és Kutatóintézet – MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Az 1936-ban előkerült aranybulla címmel, míg Kertész Balázs, a Városi Levéltár és Kutatóintézet tudományos munkatársa IV. Béla és a koldulórendek címmel tartott előadást. Veres Kristóf György, az ELTE doktorjelöltje IV. Béla okleveleiről számolt be, míg Kolláth Ágnes, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa a székesfehérvári szőlőhegy múltjából mutatott be pillanatképeket.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >