Kezdőlap
Lódarázs - Egyetlen csípése is halálos lehet! Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta - FMC   
2019. szeptember 12.
A lódarázstól nagyon sokan tartanak hatalmas mérete, zajos röpte és a fájdalom miatt, melyet szúrása okozhat. Jó tudni, hogy akár egyetlen csípése is halálos lehet! – Nemrég felfedezték az ázsiai lódarázs új faját, mely teste 6 cm hosszú, szárnyfesztávolsága több, mint 9 cm, a kaptárak belső mérete pedig eléri a két métert.

 

A lódarázs (Vespa crabo – európai lódarázs) a redősszárnyú darazsak családjába tartozik. Főként Európában terjedt el (mérsékelt égövi rovar), de a Brit-szigetektől Japánig mindenhol előfordul, s még Észak-Amerikába is betelepítették. Alapvetően erdei faj.

Társas életű, kolóniában él. Tavasztól ősz végéig aktív, a leggyakrabban pedig nyáron találkozhatunk vele. Télre kiürülnek a darázsfészkek, a dolgozók, herék elpusztulnak, s csak a megtermékenyített királynők élnek tovább, hogy az áttelelés után új családot alapíthassanak.

A királynő akár 3,5 cm-es is lehet, a többiek pedig 2,5 cm körüliek. Más ízeltlábúakkal táplálkozik, ezért a méhészek egyáltalán nem örülnek létezésének.

A lódarázs arról közismert, hogy fullánkját vissza tudja rántani szúrás után. Enyhe esetben bőrpír és duzzanat marad utána, ám felléphet kiütés és zsibbadás is – miközben igencsak fájdalmassá válik a megsértett terület.

Súlyosabb esetben szédülés, hányinger, hányás, verejtékezés, légszomj, idegrendszeri és izomrendszeri zavar, légzéskimaradás, szívpanasz, émelygés, ájulásközeli állapot, eszméletvesztés és hasgörcs is kialakulhat.

Mivel allergiás reakció esetén – kezelés nélkül - akár halál is beállhat, ezért már az enyhébb tüneteknél is ajánlott orvost / mentőt hívni. Ha valaki nem allergiás a csípésre, akkor sem lehetünk nyugodtak, mert ha a lódarázs a nyakat, az arcot vagy a szájat éri, akkor is okozhat olyan duzzanatot, amely fulladáshoz vezethet. – A lódarázs pedig gyakran támadja meg a fejet!

S akkor vadul be igazán, ha a fészek közelében matatunk. Ha tehát zúgást-dongást hallunk valahol, távolodjunk el két-három méterre (ha tehetjük). Ha „későn” vettük észre, hogy otthonuknál ténykedünk, akkor ne csapkodjunk, ne hadonásszunk, mert azzal még inkább támadásra biztatjuk.

A rajzfilmekben és a vígjátékokban gyakran látható, ahogy a darazsak elől menekülő ember beleugrik a közeli tóba, és a feje búbjáig elmerül abba. (Bár most épp nem egy homo sapiens, hanem Maci Laci jutott eszembe hasonló szituációban) – S milyen valós kép ez, milyen tökéletes tanács! Persze, nem mindig találunk vizet – mint menekülési útvonalat….

Most már biztosan egyértelmű, miért halljuk azt mindenhol, hogy hívjunk szakértőt, ha szeretnénk megszabadulni a fészkétől. – Ehhez még hozzájárul az is, hogy a megmaradt kolónia az eredeti helyén mindig megpróbálja újjáépíteni a lerombolt fészket. Aki nem specializálódott a darazsakra, az nem tudja, hogyan kell véglegesen elűzni őket a nem kívánt helyről. Persze, akadnak, akik „házilag” próbálják megoldani a problémát – például a szüleim. (És sikerült is nekik.)

Tavaly ugyanis a redőny tokja felett a szigetelést rágták ki a darazsak (a redőny tokja túl keménynek bizonyult számukra), s beköltöztek mögé. Mivel nagyon sokan voltak és folyton ott repdestek az ablaknál, nem tudtuk kinyitni az ablakokat, mert ha egy pillanatra is kitártuk, már birtokba vették a szobát is.

Anyukám ezért speciális, darázsra kifejlesztett spray-t vásárolt, apukám pedig az egyik méhész barátjától hálós fejvédőket és hosszú kesztyűket vételezett, s indulhatott is a vadászat! A sprayre egy PVC-csövet húzott apukám, aminek a szabad végét bevezették a szigetelés alá, hogy elérjék a fészket. Az egész flakont befújták (természetesen védőfelszerelésbe öltözve), majd becsukták az ablakokat.

Azt hihetnénk, hogy a jól sikerült mutatvány után béke és csend honolt a házban… - De persze ez nem így történt (ahogyan a mondat indításából sejteni lehetett). A befújáskor távol lévő darazsak ugyanis hazatérve ismét építkezésbe kezdtek és nem tágítottak az ablaktól.

 

 

A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

https://www.fmc.hu/2019/07/20/lodarazs-egyetlen-csipese-is-halalos-lehet/

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >