A képtárba lépve 2020. március 29-ig a látogatók egy Székesfehérvártól Lisszabonig, Nadaptól Móron át Rómáig vezető úton vehetnek majd részt Ujházi Péter jóvoltából, Izinger Katalin „rendezésében”. A világ hemzsegő mozgalmasságát bemutató tárlat megnyitóján Brájer Éva kulturális tanácsnok és Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum intézményvezetője köszöntötte a vendégeket. A megnyitóra írt versével Erdős Virág, valamint dalaival Másik János tették varázslatossá az estet.

Ujházi Péter 1966 óta alkot szülővárosában, Székesfehérváron. Inspirációi sokszor voltak fehérvári, Fehérvár környéki tájak. A vidéki és városi terek ugyanazzal az intenzitással kelnek életre, akár Fejér megyében, akár külföldi nagyvárosokban járunk. A helyszínek benépesülhetnek emberekkel és lombokkal egyaránt.

Művészetéről számtalan írás, kritika, méltatás jelent meg az elmúlt öt évtizedben. A sokszínű, gazdag életművet, annak fontosabb állomásait a székesfehérvári Szent István Király Múzeum a kezdetek óta rendszeresen bemutatta, amellett, hogy művei az elmúlt évtizedekben budapesti magángalériákban is láthatóak voltak. Sokrétű, változatos alkotói tevékenységében két dolog nagyon is állandó, és az évek alatt nem változott: szülővárosa iránti hűsége és az 1970-es években kialakult képi világa. Ez teszi sajátosan egyénivé munkáit.

A művész ma megnyílt A különutazás terei című kiállításának megnyitóján Brájer Éva kulturális tanácsnok köszöntötte először a vendégeket és Ujházi Pétert. Amint a tanácsnok elmondta, óriási várakozással és izgalommal tekintett a tárlat elé, hiszen ő maga is szorgalmazta annak megrendezését. „Amikor az embernek Székesfehérvár legnagyobb művésze azt mondja, hogy nem érti, hogyan lehet összehordott alkotásokból kiállítást rendezni, akkor az ember elkezd izgulni.” – mondta Brájer Éva, aki később felidézte, hogy egészen fiatal kora óta pontosan tudja, ki Ujházi Péter, és büszkén osztotta meg a közönséggel, hogy alpolgármestersége alatt saját irodája fogadóterét is a remek művész egy csodálatos és magával ragadó képe díszítette.

A tárlat megálmodásáról és „megrendezéséről” Izinger Katalin művészettörténész beszélt: „Szerencsére teljesen szabadon válogathattunk a korszakok, a műfajok és a stílusok közül, nem foglalkozva azzal, hogyha egy-két dolog a falon nem feltétlenül illik egymás mellé. Ezért is találó A különutazás terei cím, amelyet Salamon Júliától kölcsönöztünk.” A művészettörténész köszönetet mondott Ujházi Jánosnak, Ujházi Péter fiának, aki nélkül nem jöhetett volna létre a nagyszabású kiállítás. A tereket Gerhes Gábor képzőművész álmodta meg, akit a művész Vasárnapi tapéta (szőnyeg) című alkotása ihletett meg.

Az elismerő szavak után Ujházi Péter annyit mondott: „Tele van beszéddel a ház... Nézzük meg együtt a kiállítást!”

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum intézményvezetője elmondta: a tárlat újdonsága, hogy az alkotó nagyméretű, egyedi, a műfajban is különleges kerámiaszobrait szintén bemutatják, amelyek közülük néhányat most láthat először a közönség. Ujházi többszáz ceruza- és tusrajzot készített az elmúlt évtizedekben, ezeket a munkákat kiállításon korábban még szintén nem láthatták az érdeklődők.

A világ hemzsegő mozgalmasságát bemutató tárlat megnyitóján az erre az alkalomra írt Tá-dá-dám című versével Erdős Virág költő, valamint dalaival Másik János tették varázslatossá az estet.

A kiállítással egy időben megjelent A Különutazás terei című kötet is, amely a 2010 után készült művek katalógusszerű ismertetése mellett tanulmányok segítségével mutatja be Ujházi pályáját és művészetét.