Ezután felkeresi egy korábbi ismerősét, Herthát, aki vendégfogadót bérel egy elhagyatott kis községben. Elmegy egy futballmérkőzésre, ahol egy ismeretlennel elegyedik beszédbe, elmondja neki, milyen kilátástalan a kapus helyzete tizenegyesnél. Az elbeszélés azzal fejeződik be, hogy a csatár a mozdulatlanul várakozó kapus keze közé lövi a labdát.

A tizenegyesrúgás az igazság pillanata lenne?

Csak az a kapus védheti ki a tizenegyest, aki tökéletes nyugalommal várja a lövést?

A klasszikus bűnügyi írások és a realista próza nyomdokait követő leírás mögött Josef Bloch története egy, a szokványos és „normális” társadalmi életből kihullott, identitását vesztett, pszichózisban szenvedő ember válságának lélekrajza, amit leginkább Bloch viszonya a nyelvhez – nyelvi válsága – fejez ki. Az elbeszélés egyes szám harmadik személyben, távolságtartással tudósít az eseményekről és Bloch állapotáról, mégis mindig Bloch perspektívájából.

Peter Handke osztrák író és műfordító 1966-ban, 24 évesen mint enfant terrible robbant be az irodalmi életbe, amikor a Gruppe 47 egyik princetoni ülésén szokatlan módon hevesen nekiment hosszasan felolvasó, ismert és elismert írókollégáinak: a „leírás impotenciájával” vádolta őket, és az irodalomkritikusokat sem kímélte.

Handke azóta több mint hetven prózai és drámai művet alkotott, rendezett filmet, és olyan szerzőket fordított németre, mint Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Shakespeare, René Char, Marguerite Duras vagy Jean Genet. 2019-ben a Svéd Akadémia Handkének ítélte az irodalmi Nobel-díjat „egy kimagasló életműért, mely nyelvi ötletgazdagsággal emberi tapasztalatok peremterületeinek és specificitásának mélységeit tárja fel ”.

A könyv a kiadó oldalán 20% kedvezménnyel kapható:

http://bit.ly/Peter_Handke_A_kapus_félelme_tizenegyesnél