„Az emlékmű főalakja egy, a Kárpátok ormán északnak feszülő hatalmas méretű oroszlán lesz, mely honvédeink kárpáti harcait és szenvedését szimbolizálja. Az alapba egy ércszekrény is készül, amely pergamentre írva az ezred hőseinek nevét őrzi majd…” – írja a korabeli Fejérmegyei Napló az első világháború alatt született tervekről.

A 17. honvéd gyalogezred emlékművének elkészítésére 1916-ban a honvédelmi minisztérium Földes Szabó János szobrászt kérte fel, aki a 17. honvéd gyalogezredben szolgált Bory Jenővel együtt. Az emlékmű helyét Székesfehérvár városa biztosította, és az emlékműre közadakozásból kívánták a pénzt előteremteni.

A 17-esek emlékművét először 1918. november 18-án avatták fel, majd 1928-ban újabb avatásra került sor. Földes Szabó János 1924-es halála miatt bajtársa, Bory Jenő faragta gránitba a figurát, és véste a bajtárs iránti tiszteletből saját betűivel annak nevét az emlékmű talapzatába. Az alkotás újabb avatására 1928. június 10-én került sor. Az ünnepségen József főherceg mondta az ünnepi beszédet és jelen volt gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter is. Mint azt Demeter Zsófia: A derék város – Székesfehérvár Anno…3. című könyvében írja, a szobor készítése azért húzódhatott el, mert a mű a legkeményebb mauthauseni kőből készült, s annak megmunkálása sok időt vett igénybe.

A Zichy liget „oroszlános” szobra ma ünnepli újra avatásának 92. évfordulóját. Ennek alkalmából rövid beszédben idézte fel az alkotás születésének történetét Simon László, a Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred zászlajának adományozója, majd az esemény résztvevői koszorúval tisztelegtek az alkotók és a hős katonák emléke előtt.

A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.