Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
A koronavírus hatása a hitelpiacon Nyomtatás E-mail
Írta: Lukács Károly   
2020. szeptember 23.
Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu

 

 

Mint ismeretes, a koronavírus járvány okozta társadalmi sokk jelentős
hatással bírt a pénzügyi-gazdasági területek, így a hitelpiac szereplőire
is. Elsősorban munkaerőpiac kedvezőtlen változásai, és az ezzel párosuló
gazdasági visszaesés következtében - főként a fogyasztók védelme érdekében
- a kormány új szabályozásként bevezette törlesztési moratóriumot.
Haladékot adva ezzel az esetleg nehezebb helyzetbe került hitelfelvevők
számára, és egyben korlátozva a bankok kamatrésből  befolyó nyereségét.

Ezen felül a moratórium végéig (december 31.-ig) maximalizálták egyes
hitelek esetében a THM mértékét.


Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?

A hiteltörlesztési moratórium elsősorban adósvédelmi szempontok miatt
került bevezetésre, mivel a gazdaság -  elsősorban a szolgáltatóipar és a
turizmus - területén történt visszaesés miatt sokan kerültek váratlanul
nehezebb anyagi helyzetbe. A rendelkezés főleg az ő eladósodásuk, és
csődhelyzetük elkerülése végett történt, elősegítve pénzügyi stabilitásuk
fenntartását. Habár maga a törlesztési moratórium nem is annyira, de az
ezzel együtt  bevezetett, jelenleg 5,6 %-os THM plafon (5% + mindenkori
jegybanki alapkamat) már alaposan befolyásolta a piacot, mivel a bankok nem
szívesen nyelték le a komoly, akár 15 %-os kamat veszteséget, ezért sokan
közülük vagy felfüggesztették bizonyos személyi hitel termékek (elsősorban
hitelkártyák)  forgalmazását, vagy szigorúbb feltételekkel szűrték meg az
igénylő ügyfeleket. A lakáshitel piacon nem történt hasonló korlátozás, így
ott ez nem okozott visszaesést. Ugyanez igaz, a babaváró és CSOK hitelekre
is.


A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre.

A járvány következtében március óta sokak anyagi helyzete hátrányosan
változott. Többen - akár ideiglenesen - elvesztették munkahelyüket, mások
részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek. Így sokan estek ki a potenciális
hiteligénylők közül, részben azért, mert a csökkent jövedelem mellett nem
engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, másrészt pedig azért, mert az
esetleges új munkahelyen legalább 3 hónapos munkaviszony szükséges ahhoz,
hogy valaki hitelképes legyen, nem is beszélve arról, hogy próbaidősöknek
sem szívesen folyósítanak hitelt a bankok, emiatt akár 6-9 hónap
munkaviszony is szükséges lehet ahhoz, hogy munkakezdés után hitelt
igényelhessünk.

Mindemellett a pandémia pszichés gazdasági hatása, hogy a társadalom egy
része biztonsági életmódra rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges
beruházásait - a fogyasztási hitelek zöme ilyen - elhalasztja, illetve
pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be. Minimális szinten
ez is csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan
csökken a fogyasztás, befolyásolva így - igaz kis mértékben - a gazdasági
növekedést.


Mit mutatnak a számok?

Az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan
nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli
bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a
jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva
tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke
formájában. Nem meglepő módon a hitelezési oldalon a lakáshitelezés 5, a
személyi hitelezés a 2 évvel ezelőtti szintre esett vissza.

A lakáshitelek
28 %-kal 61,92 milliárd forintra , a személyi kölcsönök májusban 66,5 %-kal
18,68 milliárd forintra estek vissza az előző évi adatokhoz képest. Míg az
első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi
fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony
kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett. Érdekes
viszont, hogy a személyi kölcsönök iránti érdeklődés azonban nem változott
nagy mértékben.

A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt
kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a
személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek
már jelenleg 3,5%-tól elérhetők
<https://hitelvalaszto.hu/lakashitel-kalkulator>), ezért ezen a piacon nem
számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel
ajánlatok továbbra is korlátálanul elérhetők.

További meglepő adat, hogy a
CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően
nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A
Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os
visszaesést láthatunk.

A használtautó piacon felvett hitelek
<https://hitelvalaszto.hu/autohitel-kalkulator> esetében stabilizálódás
tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10%-os visszaesés
keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 %-os növekedés
látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek
akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni
pedig már nem éri meg.


Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az
árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus
csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését
idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a
gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.

Az, hogy a lekötés nélküli betéti állomány ilyen mértékű növekedése után mi
várható, még nehéz megjósolni. Egyrészt, ha a járványhelyzet elhúzódik, az
emberek biztosan nem kezdenek el költekezni, sőt ez az állomány még
duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek
befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra
köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha
visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.
Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?

Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes
hitelek esetében, mert bár - előreláthatólag - 2020. december 31.-ig nem
kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések
futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul
járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.

Ha példaként veszünk egy  5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett
lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve  5 évnél kb. 1 %-kal, 10
évnél kb. 2 %-kal,  15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.
Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora
százalékos költséget, mivel például  a 15 év múlva visszafizetendő +500
ezer ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer
forintnak felel meg.

Személyi hitelek esetében a kamatok jóval magasabbak, viszont a futamidő
rendszerint rövidebb. Ha megnézünk egy olyan hitelt, amelyet  jó másfél
éve, 7 éves futamidőre vettek fel 12 %-os kamattal, (tehát kb. a futamidő
negyedénél tartunk), azt látjuk, hogy kb. 7-7,5 % kell majd többet
visszafizetnünk a teljes, meghosszabbított futamidő végén, ez jelenértékre
számolva kb.6,2 %-os költségnövekedést jelent. Mindkét esetben azonban
vegyük figyelembe azt a nyereséget, hogy most 9 hónapnyi törlesztőrészlet
összege maradhat a zsebünkben, amit bármire költhetünk, vagy
befektethetjük, esetleg tartalékot képezhetünk belőle.

Vegyük figyelemben, hogy minden itt leírt számítás elsősorban tájékoztató
jellegű, és a számítási feltételek is megváltozhatnak, ha…


De mi történik, ha…

Bár a jelenleg érvényes kormányrendelet értelmében a törlesztési moratórium
2020. december 31.-ig van érvényben, de ne felejtsük el, hogy ez nem kőbe
vésett határidő, mivel a moratórium meghosszabbítható egy esetleges
kormánydöntéssel! És hogy ez mennyire elképzelhető, arra Gulyás Gergely
miniszterelnökséget vezető miniszter is sejtelmesen utalt az augusztus
28.-i Kormányinfóban. Senki nem tudja ugyanis megmondani, meddig is tart
majd a járványhelyzet, meddig kell korlátozásokat bevezetni, és mi várható
január 1. után akár egészségügyi, akár gazdasági területen. Mint ahogy arra
is csak tippelni lehet, hogy egy esetleges meghosszabbított moratórium
hogyan hat majd a bankszektorra, a fogyasztóbarát személyi hitelek
bevezetésére, és nem utolsó sorban a lakosság anyagi jövőjére. A téma
nyilvános napirendre hozatala nem véletlenül csúszik, hisz egy elhúzódó
válság beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és pont a
pánikkeltésre nincs szükség most. Az azonban szinte biztos, hogy a kormány
és a bankszektor képviselőinek, amennyiben rövid időn belül kedvező
folyamatok nem következnek be a pandémiát illetőleg, hamarosan kemény
tárgyalásba kell kezdeniük a jövő biztosítása érdekében.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >