Fejér megye – egyben az ország – egyik kiemelt borvidéke, a móri. A kistérség központja, Mór a Vértes és a Bakony völgyében fekvő települések közül a legnagyobb, az Ezerjó hazája. Itt és a környező községekben (Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly) hatalmas hagyományai vannak a szőlőművelésnek és a bortermelésnek. Hasonlóképpen a budai borvidékkel összeérő etyeki térséggel, amely ugyancsak országos, sőt, nemzetközi hírű borvidék. Itt már az Árpád-házi királyok idején virágzott a szőlőtermesztés. A móri borvidék nemcsak a jellegzetes aromájú nedűkről, hanem szép tájairól is híres. A Vértes nyúlványai, erdőségei és rengeteg barlangja közkedvelt turistacélpontok.

Több, hazánkban egyedülálló és rendkívül egyedi látványossággal büszkélkedhet e vidék. Igazi unikum a gánti bauxit bánya, amely nemcsak a Vértes, de egész Magyarország egyik legérdekesebb látnivalója. A falutól délre nyúló hangulatos dombvidék egykori bauxit külfejtéseinek bizarr, sci-fi filmekbe illő, vörös vidékének felfedezése és a Gém-hegy páratlanul szép, afrikai szavannákra emlékeztető tisztása egyaránt kiváló élményt ad a kirándulóknak és túrázóknak. A kilátásban talán leginkább gazdag körtúra Csákberényből a Vértes meredek, fehér mészkősziklákkal tarkított kopár délkeleti peremén át a csókakői vár impozáns romjaihoz vezet, majd vadregényes erdei szurdokokon át vissza a faluba.

A Vértes déli letörésének kis szirtjén álló impozáns, gótikus vár már messziről szembetűnik a forgalmas 81-es főút felől. A tatárjárás után épült ide Csókakő vára a stratégiailag rendkívül fontos út ellenőrzésére, ez a híres „Fehérvárra menő hadi út”, a tihanyi apátság alapítólevelében szerepelt legelső magyar nyelvű írott emlékünk („feheruuaru rea meneh hodu utu rea”). A vár létezéséről egy 1299-ben kelt irat számol be először, de feltételezhető, hogy már korábban, a tatárjárás idején is állt.

A Velencei-tó felé továbbhaladva a Velencei-hegység legérdekesebb látnivalója, a Pákozdi ingókövek varázslatos birodalma tárul elénk. Ez a tó északi partján fekvő Pákozdról egy rövid, könnyű körtúra keretében látogatható. Legjellegzetesebb sziklaformációi, a híres Kocka, mely tényleg úgy tűnik, mintha el lehetne mozdítani évezredes helyzetéből, a legmagasabb ponton lévő Pogány-kő a tóra és a hegységre nyíló fantasztikus körpanorámájával és mind közül a legimpozánsabb, a hatalmas Pandúr-kő. Keleti irányban láthatjuk a hegység legmagasabb pontját, az adótoronnyal koronázott Meleg-hegyet (352 m), és a pákozdi ingókövek dimbes-dombos vidékét.

Pákozdon járva feltétlenül érdemes megtekinteni még a település külső peremén található katonai emlékparkot, amely ma már nemzeti emlékhely is. 1848 szeptember 29-én a környék dombjain késztették megfutamodásra derék vitézeink Móga altábornagy vezetésével Jellasics horvát bán császári seregét. Az emlékpark szomszédságában található egy arborétum és vadaspark, ahol madárröpte és játszótér is szolgálja a tartalmas családi kikapcsolódást.

Remek kiruccanás és túra, ha bolyongunk egy kicsit a Velencei-hegység csúcsai körül, az idilli fekvésű Sukoróról kiindulva a hangulatos Hurka- és Bodza-völgyön át az Angelika-forrásig, majd a Meleg-hegy oldalában terpeszkedő Nagy-legelőn átvágva vissza a faluba. Útközben olyan érdekes sziklaalakzatokat tanulmányozhatunk, mint a Likaskő, a Gyapjaszsák vagy az Olasz Gránitfejtő, nem beszélve a Velencei-tóra nyíló gyönyörű kilátásról. Sukorón találjuk a környék egyik leghíresebb látnivalóját, a fehérre festett, klasszicista stílusban épült református templomot, mely elsősorban a nevezetes pákozdi csatát megelőző haditanácsról ismert. A csata előtti napon a templom falai között tartották gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével azt a honvéd haditanácsot, amelyen a fegyveres ellenállás mellett döntöttek.

Sukoróról gyalog is hamar átértünk a szomszédos Velencére, a tó névadó városába, amelynek északi, Sukoró felőli oldalán, a Meleg-hegy lábánál található a páratlan panorámájú Bence-hegy. Ennek tetején áll a 2018-ban átadott új kilátótorony, amelyről az egész tókörnyékre gyönyörű kilátás nyílik, sőt, tiszta időben innen nem csak a környékbeli, de a budapesti tűzijáték is látható augusztus 20-án. Maga a Velencei-tó a Balaton után az ország második legnépszerűbb tava, főszezonon kívül a korcsolyázók és jeges sportok kedvelőinek paradicsoma. Velencén és a környéken több szép kúria és kastély is található, a tó déli szegletében, a Pákozddal szembeni Dinnyésen pedig a híres madárvárta és a miniatűr várakból épített várpark is kedvelt célpontja a kirándulóknak.