A magyar költészet napját 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján: előadóestek, könyvbemutatók, költőtalálkozók, szavalóversenyek tisztelegnek ezen a napon a klasszikus és a kortárs magyar líra előtt. Versek szólnak a rádióban, a tévében, és a közösségi oldal hírfolyamában is megjelennek a személyes kedvencek. Az utóbbi években egyre több kreatív program irányítja a figyelmet a költőkre és műveikre: buszon, villamoson, metrón is olvastak már színészek verseket, de szavalta együtt több száz diák József Attila Ódáját és Nagy László Ki viszi át a szerelmet? című művét, 2019-ben pedig világrekord született, amikor Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész 24 órán keresztül adta elő magyar szerzők műveit: több mint 650 vers hangzott el, az előadás József Attilával kezdődött és Ady egyik versével zárult.

Idén ezek a közönségrendezvények nem tarthatók meg a szokott formában: a versek Fehérváron a szabadba költöznek, és számos helyszínen – például a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ tóparti épületén, az Öreghegyi Közösségi Ház lépcsőjén, a Közösségi Központ – Feketehegy Szárazréti Kultúrudvar utcafrontján, a Királykút Emlékház előtti tér kőszegélyén, valamint a Kisfaludi Közösségi Ház ablakain – találhatók meg. A kiállítás belvárosi helyszíne ezúttal is a Fő utca, a Városház tér és a Liszt Ferenc utca.

A szabadban olvasható, ismert és kevésbé ismert versek és versrészletek több évszázadot ölelnek át: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia romantikus sorai éppúgy megtalálhatóak köztük, mint Ady Endre, Radnóti Miklós vagy Kosztolányi Dezső gondolatai. Az ünnepre választott költők között van többek között Fodor Ákos, Tóth Krisztina, Csukás István, Weöres Sándor, Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Varró Dániel és Nádasdy Ádám, de Bródy János sorai is felbukkannak a hónap végéig látható kiállításban.