Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Fogadalmi szentmise a Szent Imre-templomban Nyomtatás E-mail
Írta: Csordás Csilla, Lugosi Balázs   
2021. augusztus 16.
A Szent Istváni-i országfelajánlás napján, augusztus 14-én a Szent Imre-templomban tartották a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. A szertartás előtt a Püspöki Palotából körmenetben vitték a mise helyszínére a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit. A szertartást követően az ereklyéket Szent István király sírjához, a Nemzeti Emlékhelyre, vitték, ahol elhangzott a felajánlási ima, majd az ereklyéket visszakísérték a Szent Imre-templomba.

 

 

Az ünnepi harangszót követően indult el szombaton koraeste a körmenet a Püspöki Palotából. Az egyházmegye papjai, a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a Szent Imre Általános Iskola diákjai, a vitézi és lovagrendek, a városi és megyei önkormányzat, az intézmények, civil szervezetek, a fegyveres testületek képviselői és a székesfehérvári hívek közösen kísérték a Magyar Szent Család ereklyéit a Szent Imre-templomhoz.

Meghitt, ünnepi pillanatokkal kezdődött a fogadalmi szentmise: Mons. Prof. DDr. Franz Kaspar kanonok, apostoli protonotárius, prelátus, a limburgi egyházmegye volt helynöke - akit pontosan tíz esztendővel ezelőtt, a fogadalmi ünnepen a székesfehérvári káptalan címzetes kanonokává nevezett ki Spányi Antal - egy egészen különleges püspöki gyűrűt ajándékozott a főpásztornak. A gyűrű a nagy hagyományokkal rendelkező Engel aranyműves műhelyben készült Würzburgban, és nagyon komoly történelmi tanúsága, üzenete van. A gyűrű közepén egy ezüstérme található, amely ezeregy esztendős, felirata: "STEPHANUS REX". Az érme Szent István király idejében készült, közepén az apostoli kereszt látható. 

A templomban Spányi Antal megyés püspök a szentmise keretében megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette 1038-ban, a halálát megelőző napon. „Ez az a megrendítő nap, amikor István király végső erejét összeszedve, palotájából átment az általa építtetett csodálatos templomba, hogy  Imre sírjánál tárja Isten elé lelke fájdalmát: neki már nincs ereje vezetni a rábízott országot, melyet oly hosszú időn keresztül megtett, de nincs olyan, akire ezt a népet és ezt az országot  jó lelkiismerettel bízhatná, aki  a magyart is erősíti és őrzi, védi, de aki  a hitet és az  egyházat is őrzi, tanítását terjeszti, aki  nem csak megkereszteli a népet, hanem kereszténnyé is teszi. Istenre figyelő lelke megtalálta a megoldást, és fia sírja mellől a Mennybe felvett Máriának ajánlotta koronáját, országát és népét. Miután mindent elvégzett, királysága legjelentősebb tettét is végrehajtotta, másnap nyugodtan fejezte be földi életét.”

A megyés püspök kiemelte: a magyarság gyökere a keresztény egyház tanításába és erkölcseibe mélyed, hogy onnan életerőt merítsen, mert mindig voltak hősök és bátrak, akik mertek és tudtak áldozatot vállalni a magyar sorsért, a hazáért, annak megőrzéséért. Példaként említett több történelmi eseményt, amelyek során a magyarság komoly küzdelmet folytatott fennmaradásáért. A beszédben idézte az Alkotmányba foglalt Nemzeti Hitvallást. „Ma, amikor ismét sokan támadnak minket, és ezért sokan aggodalmaskodnak, nekünk Szent István útmutatása szerint és a történelmünk tanítása szerint kell élni, dolgozni, értékeket őrizni, gyökereinket nem hagyni, és akkor nem kell félnünk sem jelentől, sem jövőtől, sem fenyegető hangoktól, sem árulásoktól, mert talán mondhatjuk, ha jól értjük: a pokol kapui sem fognak erőt venni rajtunk, mert Mária oltalma alatt életet és jelent, jövőt nyerünk!”

A fogadalmi misét követően a résztvevők körmenetben kísérték át a Magyar Szent Család ereklyéit a Nemzeti Emlékhelyre, ahol Szent István sírjánál Székesfehérvár polgármestere mondott emlékező beszédet. „A gondviselés ajándéka, hogy több hónapnyi bezártság után ismét együtt ünnepelhetünk, tegnap megnyithattuk a Királyi Napokat, és ma együtt tisztelgünk Szent István előtt.” - hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. Hozzátette, azon túl, hogy az augusztusi ünnepségsorozat a találkozásokról és a kulturális rendezvényekről szól, értékeket ad, üzen a múltból. Kiemelt feladatunk a nemzet történelmi fővárosában, Szent István városában, hogy hitelesen képviseljük értékeinket. „A nemzet megtartása, a magyar kultúra mind azt üzenik, hogy ezer év távlatából is lehetett olyat alkotni, lehetett olyan hitvallást tenni, amelyet megtartani nekünk a mában is felelősségünk, és kötelességünk őrizni, azért, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen. A felelősségünk ezen értékek képviseletére a mostani időszakban még nagyobb.” Hozzátette, hagyományaink ápolása mellett azok továbbadása is a mi felelősségünk. „István király augusztus 14-én, amikor fölajánlotta országunkat, gyakorlatilag a mi megmaradásunk mellett döntött. Éppen ezért augusztus 20-i nemzeti ünnepünk nem a tűzijáték ünnepe, hanem Szent Istváné! Első királyunkra, a Szent Családra emlékezni leghitelesebben állami és egyházi vezetőknek is itt, az ő székesfővárosban lehet. Ezért soha nem fogom feladni azt az álmot, hogy az állami központi ünnepek itt legyenek augusztus 20-án.” – zárta ünnepi gondolatait a város polgármestere.

A köszöntő után Spányi Antal egyházmegyei főpásztor Szent Imre sírjánál újította meg hazánk felajánlását, kérve Isten áldását, Szűz Mária oltalmát és védelmét a városra, az egyházra és az országra. Ezt követően dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Vargha Tamás, Törő Gábor és Tessely Zoltán országgyűlési képviselők, valamint dr. Simon László kormánymegbízott megkoszorúzták Szent István és Szent Imre sírját, a megyés püspök pedig a nyughelyeken meggyújtotta az emlékezés mécseseit. Az esemény zárásaként a résztvevők körmenetben kísérték vissza a Magyar Szent Család ereklyéit a Szent Imre-templomba.

 

 
< Előző   Következő >