Kötetbemutatót tartott Székesfehérváron az Országos Széchényi Könyvtár és a Székesfehérvári Püspökség képviseletében Monok István főigazgató és Spányi Antal megyés püspök, valamint a kötet szerkesztője Velenczei Katalin könyvtáros és Mózessy Gergely igazgató. Az Országos Széchényi Könyvtár a kulturális emlékek feltárása és nyilvántartása program keretében feldolgozta a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványait.

Velenczei Katalin könyvtáros 20 éves kutatómunkája gyümölcseként készült el a 15-16. századi könyvek részletes leírása, és a mintegy 1200 tételt tartalmazó katalógus. A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 517 kötetben 503 incunabulum (ősnyomtatvány) kiadását őrzi. Ez az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár és a budapesti Egyetemi Könyvtár után az ország negyedik legnagyobb ősnyomtatvány gyűjteménye.

.

Az 517 ősnyomtatványából 152 egyedül itt található meg az országban. A könyvtár 16. századi nyomtatványaival az un. antikvákkal is előkelő helyet foglal el az egyházi könyvtárak között. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár közös kiadásában most megjelent katalógus tartalmazza továbbá a valamikori Szemináriumi Könyvtár 15-16. századi nyomtatványainak leírását is.

.

Nagy pillanat számunkra ez a kötetbemutató - mondta Mózessy Gergely püspöki levéltáros, gyűjteményigazgató a bevezetőjében. „Tudjuk, hogy Magyarországon a rendszerváltás után az egyházi gyűjtemények lassan törtek csak ki korábbi elszigeteltségükből, és foglalták el azt a helyet, ami állományuk jelentősége, súlya, minősége miatt járt volna nekik.

.

A Székesfehérvári Egyházmegye ennek jegyében szervezte újjá 1998-ban múzeumát; levéltárunk ennek keretében kezdett 2002-ben forráskiadvány-sorozat megjelentetésébe, és vette át a Prohászka-kutatások koordinálását. Múzeumunk 2005-től színvonalas időszaki kiállításokkal lépett a nagyközönség elé, melyek közül kiemelkedik a két évvel ezelőtti, a „Szent Imre 1000 éve” című, a Magyar Tudományos Akadémia Opus Mirabile díját elnyerő nemzetközi tárlatunk és katalógusa – mellyel múzeumunk is a tudományos műhelyek közé lépett.

Ugyancsak ezt igazolja, hogy tavaly már a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulattal szervezetünk közösen konferenciát. Ezzel a kötettel most könyvtárunk is bemutatkozhat a tudományos élet nyilvánossága előtt. Kincseivel reprezentatív kiállításokon – mint a Biblia Évéhez kötődő tárlatok – már találkozhatott a közönség, de a tudományos közélet felé most fordulunk először, hisz legrégebbi köteteink szakkatalógusa jelenhetett meg most.

.

Spányi Antal megyés püspök az egyház Isten keresésből fakadó kultúrateremtő és őrző tevékenységéről beszélt. A kötettel kapcsolatban elmondta: „Azért választottuk a mai napot a könyvtárunk legértékesebb állományát feltáró szakkatalógus bemutatására, mert 130 esztendeje, hogy Székesfehérvár püspöki székét elfoglalta elődöm, akinek egykori magángyűjteménye ma a legmeghatározóbb része könyvtárunk muzeális állományának. Pauer János, a tudós püspök egész életében gyűjtötte a régi könyveket – de az 1879-ben megszerzett püspöki javadalom adta lehetőségek új távlatokat nyitottak bibliofil munkásságának. Az idei esztendő Pauer János püspök személyéhez kötődő más jeles évfordulói – születésének 195., halálának 120. évfordulója – arra késztetnek, hogy e tudós főpap életén elmélkedve az Egyház és a kultúra kapcsolatára fordítsuk figyelmünket.”

.

Dr. Monok István főigazgató sok szempontból közelítette meg egy ilyen szakkatalógus létrejöttének fontosságát. Azzal, hogy a könyvtáros leíró és összeíró munkát végez egy könyvállományról, nemcsak a ki-hol-mikor-miért kérdésekre ad választ, hanem bepillantást adhat arra is, hogy a könyv milyen hatással volt a tulajdonosára, olvasóira. Hiszen egy könyvállomány tükrözheti egy helyi közösség kulturális horizontját, a hagyományokat, a korszellemet.

.

Fontos, hogy a most megjelent szakkatalógus hamarosan bekerül egy központi online adatbázisba, és egy közös európai adatbázisba, így nemcsak a magyar olvasók számára lesz elérhető. Ezzel közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, hogy egy közösen használható virtuális gyűjteménnyel, a közös kulturális örökségünket, közös szellemi alapjainkat együtt láttassuk elsősorban a kutatók, valamint a szélesebb körű érdeklődők számára. Velenczei Katalin az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa elmondta, hogy egy könyvtári katalógus első pillantásra száraznak tűnő adathalmaz.

.

„A száraznak tűnő adatokból megelevenedik azonban a régi könyvek szövevényes sorsa, kiviláglik a gyűjtemény gazdagsága, művelődéstörténeti értéke. A tulajdonosi bejegyzések, a margináliák, az exlibrisek, a régi kötések tanulmányozása során pedig emberi közelségbe kerülnek a régi könyvek régen élt olvasói.”

A régi könyvek szakértője kiemelt néhány különleges értéket a feldolgozott könyvállományból, ismertette például a székesfehérvári karmeliták könyvtárának a szakirodalom számára is ismeretlen kiadását: Johann Eck 1534-ben kiadott homíliás kötetét. A német földről érkező sarus karmeliták a török kiűzését követő években telepedtek le Fehérváron és hozták magukkal a pasztorális munkájukhoz nélkülözhetetlen könyvet.

Fotó: Lakata Pál

Velenczei Katalin méltatta Pauer János püspök bibliofil tevékenységét, aki a régi könyvek elmélyültebb tanulmányozásánál felismerte, hogy minden egyes kötetnek saját művelődéstörténeti értéke van. Hangsúlyozta Pauer munkáját az írásos emlékek tudatos felkutatásában, gyűjtésében. A könyvtáros végezetül köszönetet mondott mindazoknak, akik munkáját segítették, a szakembereknek, az Országos Széchényi Könyvtár vezetőségének és Székesfehérvár püspökének.