Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Kultúra arrow Papírcsákó Balajthy Ferencen
Papírcsákó Balajthy Ferencen Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta   
2008. június 05.

Image„Hogy tudsz megírni több ezer verset úgy, hogy közben nem fájdul meg a kezed?” – kérdezte egy kisfiú Balajthy Ferenctől néhány perccel ezelőtt az Aranybulla Könyvtárban, ahol a költő bemutatta legújabb, „Papírcsákó” című kötetét. „Úgy, hogy egyszerre csak egyet írok.” – hangzott a válasz – „És volt egy nagy szerelmem, az Erika, aki segített ebben a munkában. Ő pedig nem a feleségem volt, hanem egy írógép.”

E néhány mondatból már érezni lehet, milyen vidám hangulatban telt az író-olvasó találkozó, amelyet a könyv szerkesztője, László Zsolt ajánlott a fiatalok figyelmébe. A program-tervezetben eredetileg szerepelt Cserta Gábor és Cserta Balázs is, akik megzenésített verseket adtak volna elő, ám hirtelen jött elfoglaltságuk miatt csak hanglemezről hallhatta muzsikájukat a közönség.

A Zentai Úti Általános Iskola diákjait a költő egy versenyre invitálta: akik a legjobb, legszellemesebb kérdéseket teszik fel neki, azok névre szóló, dedikált versesköteteket kapnak ajándékba. E a felhívás kellőképpen aktivizálta a gyermekeket, s egyetlen olyan pillanat sem volt, amikor ne lendült volna fel legalább húsz kéz a magasba.

A beszélgetés során kiderült, hogy Balajthy Ferenc másodikas korában írta meg első versét, méghozzá egy szőke kislány tolltartójába vésve, aki e gesztust - érthetetlen módon - nem értékelte túl pozitívan… A közönség azt is megtudhatta, hogy a népszerű irodalmár „ötön felül” felül mindent leír, ha lemegy a boltba, s a sor mindig így kezdődik: „tej, kifli, vaj, felvágott, sör”. „Ez utóbbi meg is látszik a pocakomon.” – nevetett a költő.

Aztán elmondta, hogy amikor kollégiumba járt, mindig éhes volt (és szerelmes). A közeli Pléhtehénbe járt éhségét csillapítani, s erre az időszakra emlékeztet a következő verse is:

A fehérvári Pléhtehén

Almatorta a süninek, / Nyulaknak répacipó, / Zabpehely a kiscsikónak, / Fűszószt kér a viziló.

Csontleves a kiskutyáknak, / Krokodilnak húspogácsa, / Bolhabomba aranyhalnak, / Sóskamártást kap a kácsa.

Légygaluskát eszik a pók, / Banánsalátát a majom, / Mézeszserbót a bocsoknak, / Cápa él olajos halon.

A cicáknak jó madártej, / Kecskéknek töltött káposzta, / Kismalac puliszkát egyen, / Tyúkok búzát meghámozva!

Mogyoróscsokit a mókus, / Sajtos tálat vár az egér. / Ki mit akar, megkaphatja, / De mit egyen a Pléhtehén?!?

A könyvbemutató végül olyan jól sikerült, hogy Balajthy Ferenc mindenkinek adott egy kis vers-emléket: mivel nem volt nála elég példány a "Papírcsákó"-ból, az egyik (borító nélküli) kötetet feldarabolta, s a verseket egyesével dedikálta. Így senki sem távozott üres kézzel.

Image
Fotó: Temesvári Márta

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >