A 79. Ünnepi Könyvhét központi megnyitóját tegnap délután rendezték meg a Szent István Művelődési Ház udvarán. Az ünnepi beszédet dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondta, a program előtt és után pedig Sillye Jenő és Borka Zsolt megzenésített verseit hallhatták az érdeklődők.

Fotó: Temesvári Márta

Az elnökasszony felidézett néhány kedves történetet is a könyvhét múltjából: 1927 pünkösd vasárnapján, egy vidéki megyeszékhelyen, Miskolcon rendezték meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének, a magyar könyvszakma akkor már 49 éve működő társadalmi-érdekvédelmi szervezetének évi közgyűlését. A vitában szólásra jelentkezett Supka Géza, a polgári radikális sajtó kiválósága, ismert író, művelődéstörténész, irodalmi szerkesztő, könyvtáros, diplomata, politikus, műfordító.

Javaslata az volt, hogy "Az évnek egyik napján... az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely... az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában." Két évvel később, 1929-ben aztán meg is született az első könyvnap, melyet a könyv évről évre terebélyesedő, a világháborút is túlélő, az ötvenes évektől könyvhétté szélesedő ünnepe követett Magyarországon.

A könyvhét, a magyar irodalom ünnepe. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos könyvheti listán csak kortárs és klasszikus magyar szerzők alkotásai szerepelnek. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a könyvhét társrendezvénye a Gyermekkönyvnapok eseménysorozata: különösen fontos az olvasás megszerettetése a gyerekekkel, ezért számos új, fiataloknak szóló kötet is szerepel a könyvheti listán. Ennek dr. Balogh Ibolya azért is örül, mert úgy gondolja: az internet korában az olvasás megszerettetésére minden eddiginél nagyobb szükség van.

A legfrissebb vizsgálatok szerint az utóbbi négy évtizedben 60 %-ról 40 %-ra csökkent a rendszeres olvasók – évente legalább egy könyvet olvasók – aránya. Ez meglehetősen aggasztó. Ami viszont jó hír: az utóbbi másfél évtizedben a szépirodalmat olvasók körében némileg csökkent az amerikai lektűrök népszerűsége, és nőtt az értékes mai és klasszikusnak tekinthető magyar irodalomé, Wass Albert, Márai Sándor, Szabó Magda nevét emelhetjük ki.

Az idei országos könyvhét hivatalosan csütörtökön kezdődik, június 5-étől 9-éig tart. A megyében és Székesfehérváron azonban olyan gazdag a program, hogy nem lehetett e néhány napba belezsúfolni. Így a mi eseménysorozatunk idén is a hivatalos, budapesti megnyitó előtt kezdődött. Az is hagyománynak számít, hogy a Fejér megyei ünnepi hét tovább tart. Ugyancsak a tradícióink közé tartozik, hogy ilyenkor mutatkoznak be azok a helyi, Fejér megyei szerzők, akiknek a könyvhétre kötetük jelenik meg. Érdemes figyelnünk L. Simon László, Bakonyi István, Sobor Antal, „Mózer” Zoltán és a néhai kiváló költő-író tanár, Bokros János kötetére, s ilyenkor jut el az olvasókhoz a helyi folyóirat, a Vár új száma és a Bástya új antológiája is.

Fotó: Temesvári Márta

Amit még különösen fontosnak tart az elnökasszony: a székesfehérvári programok mellett igen színvonalas rendezvényeket szerveztek a könyvtáros szakemberek a megye többi településén is – Mórtól Sárbogárdig, Zámolytól Polgárdiig. Külön gondoltak a gyerekekre, ez ma már természetes, hiszen – a könyv megszerettetését a gyermekkorban kell elkezdeni. Örül a játszóházaknak, az irodalmi barangolásoknak, a megzenésített verseknek. Ezek mind-mind közelebb vihetik a gyerekeket az irodalom világához.

„Gazdag a könyvek és programok választéka, igazi irodalmi ünnep érkezett el hozzánk.” – zárta beszédét dr. Balogh Ibolya – „Így van ez jól. Hiszen a könyvhét kezdettől fogva a kortárs magyar irodalom ünnepe. S az utóbbi egy évtizedben joggal lehet annak örülni, hogy a magyar irodalom ilyen szárnyaló, szép periódusát éli. Manapság a magyar az egyik legkeresettebb irodalom Európában. Egyrészt a kortársak: Esterházy Péter, Konrád György, Nádas Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László művei – másrészt, a klasszikussá váltak közül Márai Sándor is a legolvasottabb íróink közé tartozik. A magyar nyelvű irodalom vonzza a közönséget. S vonzza a következő időszakban is!”