Zászlók lobogtak büszkén a szélben, nyelüket tartotta ifjú, s idős kéz. Kortalan megemlékezésre gyűltek össze a Géza nagyfejedelem téren a trianoni békediktátum 88. évfordulójára emlékező honfitársaink. A Jobbik Magyarországért Mozgalom Székesfehérvári Alapszervezének és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Fejér Vármegyei Tagszervezetének rendezvényén megrendítő, fájdalmas és hittel teli beszédek és versek hangoztak el.

A moderátori szerepet dr. Kummer Ákos látta el, aki méltóképpen vezette fel a műsorszámokat és koordinálta a megemlékezést.

A felszólalók között volt Szabó Sándor András, a Székesfehérvári Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének elnöke, aki így szólt az egybegyűltekhez: „Immár 88 esztendeje annak, hogy a trianoni felbujtók békeszerződésnek nevezett ocsmányságukat szülővárosomon, Sátoraljaújhelyen keresztülvezették a csonkuló Magyarország észak-észak-keleti határát, a Ronyva névre hallgató pöttömnyi vízfolyás mentén. Hazug állításaikat hamis fényképekkel támasztották alá, már tudniillik, hogy ez a patakocska, amelybe lépve még a magas szárú cipőkbe se folyna be a víz, hajózható… Komárom, Nagylak és Somloskő településeket szintén szabályosan szétvágták, és még folytathatnám a sort, de azt hiszem, ennyi is elég ahhoz, hogy érzékeltessem, mit jelent az, ha Istentől elrugaszkodott, félművelt politikusok történelmesdit játszanak.”

Szabó Sándor András ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai Magyarországban még a gazdasági bajoknál is súlyosabb trauma az a pusztítás, amit szisztematikusan végeztek és végeznek a gyermenevelésre, oktatásra, a családok rombolása, az erkölcsi érzék és a lelkiismeret leépítése terén. Pedig minden nemzet alapköve a tiszta erkölcs és a becsület. A békediktátumot követően sokan elhagyták hazánkat, s ez az elvándoráls ma is tart, bár manapság ezt „külföldi tanulmányútnak”, „külföldi munkavállalásnak” nevezzük. De miért teremtette Isten a magyart magyarnak, ha nem azért, mert itt van feladata, mert itt kell megtalálnia a helyét és őriznie a még pislákoló ősi hun lángot!

„Hol vannak a mai költők. Államférfiak, akik az iskolai nevelés-oktatás rangjára emelve a gyűlölet nélküli irredentizmust, elérik majd, hogy ne legyen változtathatatlan az, amibe ép lelkű magyar sose törődhet bele?” – mondta Szabó Sándor András – „Tudjuk, vannak ilyenek, de nem kapnak teret… De vajon teret kapnak-e majd, ha fordul a kocka, s kikerülnek országunkb házából az oda belépni is méltatlanok? Reméljük, igen. Addig pedig egyáránt küzdünk az igazságtalan határok ellen, a jelenlegi országhatáron belül és kívül élő honfitársaink jogaiért, a nemzetromboló mindennapi hazudozások ellen. Az olyan ellen is, mint amit a minap láttunk, hallottunk a televízióban fő országvezetőnk (vagy inkább vesztőnk) szájából, aki nem átallotta beszéde legelején az hazudni nekünk, koldusbotra juttatott magyaroknak, hogy „Jó napot kívánok.”

Beszéde után Kónyi-Kiss Domonkos, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom országos elnökségi tagja szólt a közönséghez, valamint Völgyi Szabolcs, a Jobbik székesfehérvári alapszervezetének alelnöke, aki elmondta: a Jobbik Magyarországért Mozgalom több mint 120 eseményt szervezett a mai napra. És megdöbbentő, hogy a rendszerváltás óta eltelt majdnem 20 esztendő sem volt elegendő arra, hogy ezt a Hazánk történelmében egyedülálló tragédiát a mindenkori törvényhozás nemzeti emléknappá nyilvánítsa, arról érdemi társadalmi megbeszéléseket folytasson, az oktatásban méltó módon ismertesse meg az eseményeket gyermekeinkkel.

Trianonról azonban nem szabad megfeledkezni. Még annak ellenére sem, hogy egyeseknek igen kellemetlen a nemzettel kapcsolatos kérdések feszegetése, hogy próbálják azt sugallni, nem ,,sikk” ma szeretni hazánkat, hogy szélsőséges, aki egy rendezvényre piros-fehér-zöld zászlóval sétál be, illetve, hogy a nemzeti ünnepekre, megemlékezésekre kirendelt nem kis létszámú karhatalom a magunkfajtától véd meg minket. De egyre többen vagyunk az ország határain belül, és azon túl is, akik tudják, mi az igazság, s érzik, hogy mi a jó.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom - mint a legnagyobb parlamenten kívüli párt - a határon túli magyar szervezetekkel történt egyeztetést követően kidolgozta 12 pontos programját az összmagyarság érdekképviselete érdekében, melyeket mind a parlamenten kívül illetve a törvényhozásba bejutva is következetesen képviselni fog.

A Jobbik 12 pontja: 1. Magyar állampolgárság megadása minden határon túli magyarnak, bárhol is éljen a világban. 2. A székelyföldi autonómia törvény általi szavatolása. 3. Területi autonómia a felvidéki magyarságnak. 4. A délvidéki társnemzeti régió létrehozása. 5. Önálló magyar járás Kárpátalján. 6. Önálló magyar egyetem, főiskola Kolozsvárott, Beregszászon, Szabadkán, Pozsonyban. 7. A csángó magyarok anyanyelvének szabad használata. 8. Társadalmi vita a trianoni diktátumról. 9. Június negyedikének nemzeti emléknappá minősítése. 10. Wass Albert személyének rehabilitációja. 11. Magyar családi, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő programjának kidolgozása szerte a kárpát-medencében. 12. A kárpát-medencei sportklubok magyar bajnokságokban való indítása

A megemlékezést beszédeit nemzeti dalok választották el egymástól a HVIM Fejér Vármegyei tagszervezetének kórusának előadásában, Simon Péter és Miniska Zsejke pedig saját verseiket szavalták el.

Fotók: Temesvári Márta