A Szent István Király Múzeum Rendház épülete az Árpád-ház Program keretében újult meg és bővült ki. A fejlesztésnek köszönhetően létrejött egy összességében több mint ezer négyzetméteres, szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú kiállítótér, ami alkalmas exkluzív időszaki és állandó régészeti, történeti, illetve képzőművészeti kiállítások rendezésére. 

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Székesfehérvár országgyűlési képviselője emlékeztetett: a 2013-as kihelyezett kormányülésen merült fel az Árpád-ház Program gondolata, majd 2017-ben született az a kormánydöntés, hogy a 2022-es, Árpád-házról szóló kiállítás Székesfehérváron valósul meg. "A 21. századi múzeumi tér kialakításához csaknem 5,5 milliárd forintos támogatást biztosított a kormány. Ezt Székesfehérvár városa 189 millió forinttal egészítette ki. Hosszú utat tettünk meg, és sok munkánk volt a felújításban és a nagyszabású nyitó kiállításban, amellyel méltó módon emlékezhettünk Árpád-házi királyainkra. Nem titkolt célunk, hogy az épületben mindig legyen egy nagy, reprezentatív, sok látogató vonzó kiállítás. Nagy öröm, hogy a következő nagyszabású programról számolhatunk most be. Jövő év tavaszán a magyar hadtörténelem ezer évét ismerhetik meg a Székesfehérvárra látogatók. A magyar katonai vitézség jelképei megtestesítik, élővé teszik a megmaradásunk érdekében vívott évszázados harcainkat és összekötnek bennünket vitéz elődeinkkel. Olyan jelképek ezek, amiknek a segítségével közösségben érezhetjük magunkat a haza mindenkori védelmezőivel. Ezekből a tárgyakból nyújt a látogatók számára egy rendkívüli válogatást a Hadtörténeti Múzeum páratlan gazdagságúnak ígérkező új kiállítása." – fogalmazott Vargha Tamás. 

Töll László ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elmondta, hogy az időszaki kiállítás terveik szerint 2023 tavaszától a székesfehérvári Szent István Király Múzeum új kiállítóterében, 17 teremben mutatja be a magyar hadtörténelem elmúlt évezredét a magyar katona fegyverzetének, felszerelésének, illetve a mindenkori magyar haderő jelképeinek tükrében.
És mi számít jelképhordozónak a katonaságnál? Nem feltétlenül csak a legnyilvánvalóbb külsőségekre kell gondolnunk, mint például a sűrűzsinóros huszáruniformis, az uralkodói névjellel hímzett tarsoly, vagy a farkasfogas, Szűz Máriás zászló. Jelképpé válhat minden olyan tárgy, amely a katonát szolgálata során körbevette, lehetett az fegyver, felszerelés, viseleti darab, használati tárgy vagy háborús emlék. Hiszen sajátosan, csak a magyarságra jellemző forma- és ízlésvilággal, díszítéssel találkozunk a hódoltság korának hegyestőrein, Mária Terézia huszártisztjeinek nappal, holddal és csillagokkal ékes fringiáin, Kossuth honvédjeinek tölténytáskáin, a Nagy Háború propagandajelvényein, de még a Ludovika Akadémia báli meghívóin és a tömeghadsereg korának leszerelő zászlóin is. Ugyanígy jelképnek minősül, magyar sajátosságokat visel a hazai tervezésű és készítésű fegyverzet, hiszen egyként tanúskodik hadmérnökeink ízléséről és tudásáról, hadiiparunk és gyártáskultúránk jellegzetességeiről és gyártói stílusáról.

"A tárlaton tematikus bontásban ismerhetik meg a látogatók ezer év jellegzetes vagy éppen különleges magyar fegyvereit, amelyekkel a honfoglaló harcosoktól napjaink honvédjéig a magyar katona teljesítette szolgálatát, védte hazáját; a haderő és a katonai szolgálat elsődleges jelképeit: a zászlókat, az egyenruhákat és a kitüntetéseket, amelyek az összetartozást és a kiválóságot szimbolizálták. A militáriák mellett természetesen megjelennek a katonák mindennapjainak és ünnepnapjainak tárgyi emlékei, dokumentumai is, tükrözve a különböző korszakok katonai szimbólumrendszerét." – összegezte a tárlat tartalmi elemeit Töll László parancsnok. Mint elárulta, a fehérvári kiállításon lesz több unikális darab is, amelyet eddig nem tudtak kiállítani. Példaként az 1941-ben a Szovjetuniótól visszakapott 1848-as zászlókat említette.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója hangsúlyozta: a Királyok és Szentek – az Árpádok-kora kiállítás sikere is azt erősítette meg, hogy a látogatóknak van igényük és érdeklődésük történeti és régészeti témájú kiállítások iránt. Közel 44 ezren tekintették meg az Árpád-ház tárgyi emlékeit bemutató exkluzív anyagot. Ez meghaladja a 2017-es Seuso kiállítás 40 ezres látogató számát. "Óriási lehetőséget jelent az, hogy az intézmény életének eddigi legnagyobb felújítása valósulhatott meg a Rendház épületének rekonstrukciójával az állam támogatásával. A csaknem 3000 négyzetméteres épület a korábbi gazdasági udvar részbeni beépítésével bővült mintegy 620 négyzetméterrel. Itt tartózkodunk most is a Rendház Látogatóközpontjában, ahol a fogadóteret és a kiszolgáló helyiségeket alakítottuk ki. Nem titkolt célunk, hogy a Székesfehérvár egy új közösségi térrel is bővüljön. Konferenciáknak, rendezvényeknek, beszélgetéseknek és számos eseménynek adhat majd otthont a Látogatóközpont, ahol egy több kamerás közvetítőrendszert is kiépítünk. A legmodernebb eszközök kerültek beszerzésre, amellyel élőközvetítéseket is megvalósíthatunk online felületeinken – a honlapunkon, a Youtube–csatornán, a közösségi oldalunkon -– de az optikai hálózat segítségével akár a Fehérvár Televízióban. Azt gondolom, a kísérőrendezvények tekintetében is együtt tud gondolkodni a két intézmény! Virtuális tárlatvezető app-al is rendelkezünk és számos olyan technológia áll a rendelkezésünkre, ami szükséges egy élményekben gazdag, interaktív tárlathoz! – tette hozzá Pokrovenszki Krisztián.

Az idei évben a múzeum a Prosperis Alba Kutatóközpont közreműködésével felmérést végzett a látogatók körében. Több területre fókuszált a kutatás, azt is vizsgálták, hogy mely kiállítások iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. "A válaszok alapján elmondható, hogy választások 26 százalékában a történeti, míg 20 százalékában képzőművészeti kiállítások iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. A történeti kiállítások iránt érdeklődők aránya kiugróan magas, a kérdőívet kitöltők háromnegyede szívesen látna ilyen jellegű kiállítást." – fogalmazott a Szent István Király Múzeum igazgatója. 

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a kiállítás grafikai és digitális felületein a látogatók megismerhetik a különböző korszakok magyar harcosait, katonatípusait, akár korabeli, művészi ábrázolásokon, akár modern képi rekonstrukciókon keresztül. Grafikai felületeken megjelennek az egyes korok magyar hadtörténeti vonatkozásai, eseményei, kiemelkedő alakjai, technikai újításai, jellegzetes haditechnikai eszközei. Utóbbiak közül a tervek szerint Rendház Látogatóközpontjában néhány tüzérségi eszköz is helyet fog kapni. Az együttműködés további részleteiről jelenleg egyeztetnek a szakemberek. A közös gondolkodás eredményeiről beszámolnak majd.