Hogyha az ország több, mint a fele nem ért egyet, akkor az ország nagyobb részét nem szabad szélsőségesnek és fasisztának nevezni csak azért, mert mást gondol, mint amit gondoltatni akarnak vele. Egy jogállamban nem lehet azt mondani, hogy ha az én sajtóm, akkor szólásszabadság, ha a tied, akkor uszítás. Ha nekem szimpatikus, akkor gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítás, ha nem szimpatikus, akkor rendbontók és szélsőségesek lázadása. – fejtegette Gál Kinga Európai Parlamenti képviselő a Fidesz rendezvényén.

Gál Kinga a programon elmondta: Az a dolga az anyáknak, hogy fényt adjanak, világosságot és reményt. A hétvégén Csaba testvér, egy ferences rendi szerzetes egy szeretetben és emberségben megújuló, megerősödő nemzetről beszélt Csíksomlyón.

És a magyarok tízezrei, akik elzarándokoltak Csíksomlyóra, azt mutatták meg, hogy a magyarországi magyarok legalább annyira, mint a határon túli magyarok egyre többen vágynak értékekre, a lélekben megerősödésre és megújulásra. Várják a lehetőséget, hogy kimondhassák, mi fontos nekünk, vagyis miben akarunk a magunk urai lenni, mi az, amiből elegünk van.

.

A négy gyermekes édesanya hangsúlyozta: minden válság közül a legsúlyosabb a morális válság. Ezen kell elkezdenünk változtatni, és minél előbb. Szükség van egy másik Magyarországra. Egy olyan hazára, amely az értékközpontúságot, az egymásra-figyelést és a szolidalitást helyezi előtérbe. Le kell állítanunk az egymás elleni uszítást, hiszen egyértelmű, hogy most minden arról szól, hogy egymás ellen akarnak kijátszani minket. Ezen kívül szüntessük meg az értékeink nevetségessé tételét is!

A mostani egy olyan bizalmi szavazás lesz, ahol végre intézményesen ki tudjuk fejezni véleményünket. Azt, hogy elegünk van abból, hogy Magyarország ciki lett. Azt, hogy mi más Magyarországot képzelünk el gyermekeinknek. És ha az oktatásukban igényeljük a beleszólás jogát, akkor igenis igénylejük az egész életüket befolyásoló kérdésekbe is a beleszólás jogát.

.

„Egy másik polgári demokráciáról álmodtunk, amikor a rendszerváltás idején joghallgatók voltunk.” – mondta Gál Kinga – „Egy másik demokratikus jogállamról. Olyanról, amelyben a hatalmat nem baráti körben osztják, hanem létezik a szabad, általános választás intézménye, amikor a nép kifejezheti, hogy mit gondol.”

Ahol nem kell attól félni, hogy ha az ország több, mint a fele nem ért egyet valamivel, akkor azt mondják rá, hogy szélsőséges és fasiszta. Ha jogállamban gondolkodunk, akkor a jogbiztonság, az alapnormák nem alakíthatók szabadon. Akkor nem lehet azt mondani, hogy ha az én sajtóm, akkor szólásszabadság, ha a tied, akkor uszítás.

.

Illetve: Ha nekem szimpatikus, akkor gyülekezési jog és a vélemény-nyilvánítás szabadsága, ha nem szimpatikus, akkor rendbontók és szélsőségesek. Mert a demokratikus jogállamban ilyet nem lehet megtenni.

Sajnos 2006 ősze óta nagyon nagy probléma van Magyarországon a jogállam „formáját” nézve. És idén március óta nagy probléma van abban is, hogy a vezetők hogyan gondolkoznak a demokráciáról.

Fotó: Temesvári Márta

És most beszéljünk az Unióról. Az Unió a lehetőségek kerete. Azok a döntések, amelyek ott születnek, 80 %-ban befolyásolják a mindennapi életünket. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy kik fognak majd ott képviselni minket.

Az Unio olyanná lesz, amilyenné mi alakítjuk. Ne engedjük ezért át olyanoknak, akikkel nem értünk egyet!

(Folyt. köv. Orbán Viktor és dr. Cser-Palkovics András beszéde)