„Meg akarlak fogni, hiába vagy halott, meg akarom fogni a kezdet, érezzem a húsodat, a bőrödet, lássam behorpadt mellkasodat, vértelenné fagyott egész alakodat, mindegy milyen, csúnya is lehet, talán gusztustalan is, elernyedt, tehetetlen, színtelen – csak megfoghassam, a kezemmel, a szememmel, a fülemmel, az orrommal, az ajkammal, mindennel tapintani, bőröm a bőrödet, test a testedet.”

Az idézet Elmer István „Ecce homo” című könyvéből való, amelynek a Szent István Művelődési Házban tartották a bemutatóját. A kötet megdöbbentő novellák gyűjteménye egyetlen téma köré csoportosulva, XIV. stációra osztva. A jézusi szenvedést tárja elénk modern kori köntösbe bújtatva, a hétköznapi valóság tükrébe zárva.

A könyvet R. Törley Mária stációi illusztrálják. Az alkotó 1991-ben kapott egy felkérést, hogy készítsen el egy keresztutat. „Tartottam e feladattól.” – vallja a könyv előszavában a művésznő – „Vajon sikerül-e megmérkőznöm kétezer év művészeivel? S ami ennél is több: azzal az egyedülálló misztériummal, amelyet Jézus Krisztus útja – a Via Dolorosa, másként nevezve, a Via Crucis (a fájdalom, illetve a kereszt útja) – jelent? Jézus az Isten, Jézus az Ember, s ebből a nagy, reális titokból következik minden más: önként vállalt szenvedése, félelem a kiszolgáltatottságtól, a haláltól és mindennek fénylő, reményt adó, mégis általunk oly nehezen elhihető beteljesedése, a feltámadás.”

R. Törley Mária a munka közben Passiókat hallgatott (főként Bach műveit), valamint személyes látogatások során és fényképek segítségével tanulmányozta a legjelentősebb keresztutakat. Az elkészült alkotások pedig olyannyira megihlették Elmer Istvánt, hogy a végeredmény az „Ecce Homo”-ban olvasható is…

Fotó: Temesvári Márta