Közös múltból közös jövő – ezen gondolat mentén hívták életre a Pálos Települések Találkozóját. A többször feloszlatott és újjászerveződött rend napjainkban négy kolostorral, központtal – Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Pálosszentkúton – működik, az elmúlt évszázadokban azonban számos magyar település kapcsolódott szervesen az egyetlen magyar alapítású, ma is működő, férfi szerzetesrendhez.
 

A XIII. Pálos Települések Találkozójának résztvevőit Pápa látta vendégül, az érkezőket Grőber Attila polgármester üdvözölte a Városházán, megköszönve dr. Hermann István előkészítő munkáját is, aki tavaly átvette a vándorzászlót Pápa képviseletében. „Meggyőződésem, hogy a különböző felekezetek által itt megteremtett kultúrának köszönhetően váltunk azzá a várossá, ahol mi most élünk. Én magam is 34 éven keresztül abban az iskolában tanítottam, amelyet a pálos rendiek alapítottak Csáky László gróf támogatásával 1638-ban.” – emelte ki a polgármester, majd áttekintést adott a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvő város történetéről, amelyben másfél évszázadon át a pálosok is szerepet játszottak. Erről egy kiadványt is készíttettek, Töreki Annamária könyvét ajándékba meg is kapta minden résztvevő. A találkozó programját úgy állították össze, hogy a pálos gyökerekkel együtt a város minden nevezetessége megismerhető legyen – hangzott el.
 

Puskás Antal tartományfőnök elsőként a találkozások okán érzett hálájának adott hangot. „Kevesen vagyunk mi, pálosok. Ezeken a találkozókon viszont az évek alatt megtapasztaltam, hogy a rend tágasabb fogalom, mint a szerzetesek közössége. A házigazda települések évről-évre mindent megtesznek a közös gyökerek felfedezéséért. Sok minden új is kiderül ezeken az alkalmakon, és egyre szélesebb körben válik ismertté az épített örökség megőrzésének fontossága, a szerveződő zarándoklatok lehetősége, a közös kultúrkincsünk gazdagítása. Jó látni, hogyan bővül a rend karizmája mindezek által.”
 

Szombaton a delegációk ünnepi szentmisén vettek részt a Fő utcai Pálos-Bencés templomban, amely 1742-ben készült el, s hosszú évszázadok óta őrzi a pálosok emlékét. Márványba vésett címerüket, a gyönyörű főoltárt, a faragott padsorokat és az oltárképeket is érdemes megcsodálni, melyeken többek között Remete Szent Pál és Boldog Özséb alakja is megjelenik.

A Pálos Települések Találkozójának vándorzászlóját a szentmise keretében vette át Lehrner Zsolt alpolgármester és Deák Lajosné, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka, hiszen 2026-ban Székesfehérvár ad majd otthont az eseménynek. Lehrner Zsolt köszöntőjében arról szólt, hogy a hagyományok nemcsak köteleznek, hanem össze is fűznek bennünket. Ezt a szellemiséget képviseli történelmi fővárosként, nemzetünk bölcsőjeként Székesfehérvár. „(…) Lábunk együtt járjon, Kezünk együtt gyűjtsön, Szívünk együtt dobbanjon (…) – szól a gyönyörű imádság. Mi is keressük a kapcsolódási pontokat, és nincs nagyobb öröm annál, amikor értéket találunk, sőt teremtünk közösen. Nagy öröm, hogy ebben a küldetésünkben partnerre találtunk immár a pálos települések közösségében is.” – emelte ki. 

Deák Lajosné tanácsnok évek óta képviseli Székesfehérvárt a pálos renddel és a hozzájuk kötődő településekkel való közös munkálkodásban. Értékeink megőrzését, keresztény gyökereinket és a közösségbe vetett hitet tekinti legfőbb iránytűnek, ami közösséget teremt kisebb és nagyobb települések között, akár országhatáron is átívelően. „Ez hatja át a Pálos Települések Találkozóját is. Remélem, a jövőben is lesz alkalmunk hasonlóan értékes együttműködésre.” – fejezte ki, megerősítve a 2026-os meghívást Székesfehérvárra.
 

Sudár Annamária, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként Pálosan szép az élet! című előadásában irodalmi és művelődéstörténeti érdekességeket mutatott be a települések delegációinak, a szerzetesrend történetének legújabban felfedezett emlékeire, összefüggéseire is rávilágítva. Beszélt többek között – a székesfehérváriak által ismert – Virág Benedekről és Ányos Pál pálos szerzetesről, költő-tanárról is. Végezetül egy imafüzetet ajánlott mindenki figyelmébe, ami a Pálosok kútján, vagy más néven Béke-kúton mint szimbólumon keresztül megfogalmazott fohász a békéért.
 

A pápai találkozó éppen a Múzeumok Éjszakájára esett, így a város nevezetességeivel az ott szervezett, különleges programokon keresztül ismerkedhettek a vendégek, bejárva az Esterházy-kastélyt, a Pannonia Reformata Múzeumot, a Kékfestő Múzeumot, vagy éppen a Dunántúli Református Egyházkerület Gyűjteményeit. Vasárnap pedig a pálos tartományfőnök atya által a város lakóinak bemutatott szentmise zárta a programot a pápai Nagytemplomban. Idén – az ország különböző szegleteiből érkezve – közel százan vettek részt a Pálos Települések Találkozóján.