„Sok sebből vérzik a magyar demokrácia és a magyar közélet.” – kezdte beszédét a Felsővárosi templomnál álló Szent Sebestyén-szoborra tekintve Soltész Miklós országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője. Ezt követően azt fejtegette, hogy egy olyan „sebesült időszakot élünk”, amikor a tudatos félrevezetést és félretájékoztatást nap, mint nap tapasztalhatjuk. Ezen (is) kellene változtatni...

„Az elmúlt hetekben olyan újsághirdetések és szórólapok jelentek meg a szocialisták részéről, amelyekben egy jövőbeni feltételezett gondolatot szeretnének eljuttatni az emberek fejébe: azt, hogy mit venne el a Fidesz és a KDNP abban az esetben, ha kormányra kerülne.” – mondta Soltész Miklós – „A vádakat ezennel cáfolni szeretném. Sőt: azt is elmondom, hogy mit fogunk tenni a jövőben és mit tettünk már a múltban is a nyugdíjasokért, az elesettekért, s mindenkiért, aki ebben az országban él.”

A KDNP több, mint fél évvel ezelőtt benyújtott az Országgyűlésnek egy olyan kidolgozott törvényjavaslatot, amely kimondottan a nyugdíjakkal kapcsolatos. Ez azért fontos, mert sajnos manapság olyan viták zajlanak az országban, amelyek nem méltóak, és másrészt nem oldják meg azt a helyzetet, ami 15-20 év múlva válik láthatóvá igazán: a katasztrofális demográfiai helyzet miatt le fog csúszni Magyarország. Ha nem lesz elég munkaerő, nem lesz, aki megtermelje a nyugdíjakat, aki az egészségügyi ellátó rendszerbe befizessen, illetve, aki a szociális területet fenntartsa. Ezért a KDNP-nek és a Fidesznek közösen egyrészt a mában kell gondolkodnia, másrészt a jövőben is.

Ezért egy határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amelyet három pontban foglalt össze a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője:

1. hogyan történhetett meg az, hogy a tavalyi évben - még a miniszterelnök által is elismert mértékben - 3,8 %-kal csökkent a nyugdíjak reál értéke, azaz átlagosan 30.000 Ft-ot elvettek a nyugdíjasoktól. Milyen óvintézkedéseket tesz meg a Kormány azért, hogy ez többet ne forduljon elő, s a ránk szabaduló világpiaci áraktól hogy tudják megvédeni az országot?

2. A jövő évi költségvetésben ezt a 30.000 Ft-ot fizessék vissza a nyugdíjasoknak

3. Már idén havonta 2500 Ft-tal emeljék meg a nyugdíjak mértékét januárig visszamenőleg.

Fotó: Temesvári Márta

S, hogy ezt hogyan lehetne finanszírozni? Soltész Miklós szerint: egyrészről jól kellene gazdálkodnia az országnak, jól kellene vezetnie az országot ennek a kormánynak, s akkor nem lenne olyan borzalmas a helyzet, hogy lassan már Románia is elhagy minket a gazdaságában. (Szlovákia már úgy tűnik, elhagyott minket, pedig jóval mögöttük volt a sorban.) A másik, hogy a közbeszerzéseknél igenis oda kell figyelni, hogy milyen terv milyen költségvetéssel valósul meg. (Gondoljunk a metróépítést költségire…)

Soltész Miklós azt mondja: a magyar emberek nagyon sokat dolgoznak. Azok, akik benn vannak a munkaerő piacon, rengeteg adót és járulékot fizetnek, s megérdemlik a tiszteletet, hogy ez valamilyen módon visszajusson hozzájuk, munkájuk gyümölcse ne tűnjön el rejtett utakon különböző helyekre.

Mindezekhez Vargha Tamás önkormányzati képviselő a következőket tette hozzá: „Ez a templom, ami előtt állunk, azt az összefogást, hitet és reményt sugallja, amivel több száz évvel előtt a székesfehérvári, pestis sújtotta emberek összefogtak, hogy egy templomot emeljenek a megmenekülésük emlékére.”

Július 1-től gázáremelés lesz, ami a kormány által beharangozott 9,9 %-os mértékű. Ez már önmagában is rettenetes sok, de tudni kell mellé azt is - ami egyébként a Népszabadságban jelent meg -, hogy a gázár-támogatás változatlanul hagyása miatt ez a legszegényebb, tehát a nyugdíjasok körében 15,7 %-ot jelent. Sőt, mind a négy támogatott kategóriában jóval 11 % fölött lesz a gázáremelés mértékre. 

Vargha Tamás szerint ezt itt, a Felsővárosban (és máshol élő) nyugdíjasok nem fogják tudni kigazdálkodni akkor sem, ha nagyon dolgos, szorgalmas emberek. A másik fontos téma a segélyezés rendszere, amely rendkívül igazságtalan. Azok kapnak támogatást, akik segélyért jelentkeznek, s ezt minden munka és ellenszolgáltatás nélkül megkaphatják. A legtöbb nyugdíjasnak eszébe se jut segélyért folyamodni. Azokat kellene támogatni, akik arra rászorulnak. Akik pedig képesek dolgozni, azok csak akkor részesüljenek támogatásban, ha a közösségért tesznek is valamit.