Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Nemcsak a vér köti össze őket... Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta   
2008. augusztus 21.

Image„Pőrére vetkőzik előttük a lélek, / érzelemhúrokon akkordot fog kezük, / hangjai a világ összes dallamának, / mely épp úgy szól értük, mint ahogy ellenük…” – hangzottak el Körmendi Gitta verssorai a Bányató Galériában rendezett legutóbbi kiállítás-megnyitó alkalmával. A tárlaton egy család három generációja mutatkozott be: az unoka – Miliás Dóra, az anyukája – Temesvári Judit, s a nagymama – T. Tatai Zsuzsa.

A Galéria rendezője, Simon M. Veronika különös boldogsággal fogadta az alkotókat, hiszen eddig még soha sem fordult elő, hogy egy családban ennyi tehetséges, és önmagát fejleszteni kívánó művész-lélek tárulkozzon fel ily’ módon a nagyközönség előtt. Ráadásul mindannyian az ő irányítása alatt, az SMV 2000 Festőtanodában ismerkednek meg a festés rejtelmeivel.

Először a „trió” legfiatalabb tagja, Miliás Dóra kezdett el festeni, s az órákra rendszeresen elkísérte nagymamája, T. Tatai Zsuzsa is, aki hamarosan maga is kedvet kapott az alkotáshoz – ebben persze közrejátszik az is, hogy ifjú korában nagyon sokat (és nagy tehetséggel) rajzolt, s ezek az emlékek hirtelen előtörtek belőle. Számára az „Út” a fontos, nem a „Cél”.

Ellenben lánya, Temesvári Judit szemei előtt inkább a „Cél” lebeg – azért kapcsolódott be a „művészkedésbe”, mert látta, milyen gyorsan, s milyen kiváló eredményeket ér el lánya és édesanyja Simon M. Veronika útmutatásainak köszönhetően. Bár még nincs egy éve, hogy Judit is ecset után nyúlt – már olyan magabiztosan kezeli a színeket, hogy a klasszikus megformálásokról áttért a modern szín- és formavilágba, amely nagy bátorságot és biztos harmónia-érzékelést kíván. (E tárlaton látható is egy sorozata a „modernség” égisze alatt.)

Őt tehát most főként ez az irány motiválja, míg T. Tatai Zsuzsa inkább a hagyományok híve (külön kiemelendő a Bányatóban bemutatott lófejes festménye), Dórát pedig a „báj” és a „keresés” jellemzi – bár meg kell jegyezni, hogy nincs még egy ilyen fiatal gyermek, akinek önálló kiállítást rendeztek volna Fejér megyében, amely már alapjában tehetségét bizonyítja!

E három alkotó egyébként általában „közös fejlődésen” megy keresztül: a nagymama házának padlásterében kialakítottak egy részt, ahol mindannyian felállították a nagypapa, Temesvári Gyula által készített festőállványaikat (igazi ezermester a papa), s állításuk szerint az egymás kritizálása, a másik festményében való hiba-keresés az, ami a leginkább sarkallja őket a tökéletesítésre.

Ennek ellenére a harmónia ott van közöttük, s az egység, amit képviselnek, minden szemlélőt boldoggá tesz: látni, hogy milyen nagy, erős szeretet lehet egy családban, ahol nemcsak a szív és a vér köti össze a tagokat, hanem még a hobbi is…

Képgaléria a tárlat-megnyitóról:

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >