Akárhányszor kapcsolom be a tévét, mindig ömlik ki belőle megállíthatatlanul azon készítmények reklámja, amelyek rengeteg vitamint tartalmaznak, és a hirdetés szerint ajánlatos azonnal meg is venni mindet, különben lebetegszünk. Vajon mennyire fontosak a vitaminok, hogyan tudunk megfelelő mennyiséget fogyasztani belőlük, s lehet-e túladagolni ezeket? Ennek járunk most utána.

Még december elején írtam arról, hogy ahhoz, hogy az adott (sport)teljesítményünkhöz képest fejlődést érjünk el, három alapfeltételnek kell megfelelnünk. Először is fontos a kiegyensúlyozott, megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitel. Ehhez jönnie kell a megfelelő mértékű edzésterhelésnek, és nem elhanyagolható a pihenés sem.

Ha valaki nem akar sportolni, és csupán az egészségi színvonalának megtartása a cél, illetve azon javítani szeretne, akkor is figyelnie kell arra, hogy milyen tápanyagokkal élteti testét.

A kis táplálkozási ABC előző részében elmondtam, hogy a tápanyagokat két csoportra oszthatjuk: energiát szolgáltatók (kalorigének) és az energiát nem szolgáltatók (non-kalorigének). A kalorigének közé soroljuk a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, amelyek egyszerű cukorrá alakulnak, a non-kalorigének csoportja pedig a vitaminokat, ásványi sókat, vizet tartalmazza.

A fehérjék, szénhidrátok és zsírok témakörét akkor részletesen kifejtettem, most pedig a non-kalorigének csoportja következik. Ezek azok az anyagok, amelyek szintúgy nélkülözhetetlenek az egészséges biológiai folyamatok lezajlásához szervezetünkben, mint a kalorigének.

A víz már szóba került az izovolémia kapcsán, amikor a szervezet optimális folyadékszintjét vizsgáltuk. A kívánatos folyadéktartalom függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is. A csecsemők testének például kb. 70 százaléka víz. Ez az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatal korban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos. A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályzásban is.

Az alacsony folyadéktartalom következményei: a bőr ráncosodik, az izomzat sérülékeny lesz, a csontok törékennyé válnak. Az izmok, inak, szalagok, valamint a bőr rugalmatlanná válik a csökkenő folyadékmennyiség miatt, így ezek a részek gyakran meghúzódnak vagy elszakadnak.

Sportolás közben kifejezetten figyelnünk kell a megfelelő folyadék-pótlásra, mert a folyadékhiány miatt - többek között - jelentősen felhevülhet a szervezet, csökkenhet a sportteljesítmény, erőteljes fáradtság alakulhat ki, be is görcsölhet a test, a fej megfájdulhat, akár még hiperventilláció is előfordulhat.

Aki rendszeres testmozgást végez, annak nem ismeretlen az izotóniás ital fogalma. Az izotónia a szervezetben található folyadék sűrűségére vonatkozó követelmény. Lényeges, hogy nem csak az számít, hogy mennyi folyadék található a testünkben, hanem az is fontos, hogy milyen a koncentrációja. Edzések, versenyek alatt besűrűsödik a vér, ami miatt jelentősen hanyatlik a versengés dinamikája, s romló vérellátás áll be az izomzat és különböző szerveink irányába. Ha izotóniás italt fogyasztunk ilyenkor, akkor a szervezetünk pont azt a sűrűséget kapja, amire szüksége van, és sem a hígulási, sem a sűrűsödési folyamatok nem indulnak el. Az izotóniás ital ugyanolyan ozmozitású, mint a test folyadéka, ugyanannyi szénhidrátot és elektrolitot tartalmaz. Felszívódása a vízhez hasonló.

A múltkor megemlítettem, hogy az egyik tanítványom tiszta vízbe sót és cukrot kever, azt fogyasztja. Mások 1 liter szénsavmentes vízhez 2 dl frissen facsart narancslevelet kevernek és egy csipetnyi sót. Ha még precízebbek akarunk lenni: 200 ml préselt gyümölcsléhez adjunk 800 ml vizet és 1-1,5 g sót.

S ha már a sóról beszélünk, jöjjön a következő nagy csoport, az ásványi sók. Ezekre az anyagokra nagy szükség van az optimális anyagcsere-folyamatok végbemenetele miatt. Sejtjeink egészséges ingerelhetősége, működése tökéletes sótartalom mellett lehetséges csak.

Az ásványi sók pótlása rendkívül fontos minden ember számára, s kiváltképp a sportolók számára, mivel ők az izzadással sokkal több ásványit sót vesztenek. Ezért a sporttevékenység alatti sóveszteség-pótlásnak mennyiségben és minőségben is precízen tervezettnek kell lennie.

Egy külön cikkben majd az ásványi sókról is lesz szó (kiemelten), most viszont már nagy ingerenciát érzek arra, hogy rátérjek a kiindulási témára: a vitaminokra!

A vitaminok olyan szerves eredetű anyagok, amelyeket a szervezetünk nem - vagy nem elegendő mennyiségben - képes előállítani. Ebből adódik, hogy kívülről jövő bevitelre van szükség ahhoz, hogy kielégítsük a velük kapcsolatos testi igényünket. Bár csak (viszonylag) kis mennyiségben van szükség rájuk - milligrammban mérhető -, mégis nélkülözhetetlen tápanyagoknak tekinthetők. Meglehetősen specializált feladatok ellátásáért felelősek.

A vitaminokat fizikai oldékonysági tulajdonságuk alapján két nagy csoportja oszthatjuk: vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok.

Vízben oldódó: a B-vitamin család tagjai, C-vitamin, P-vitamin. Túladagolási tüneteket nem okoznak, ha a szükségesnél nagyobb mennyiséget fogyasztunk belőlük, mivel kellő mennyiségű folyadékfogyasztás esetén a vesénk kiválasztja a felesleget, így az a vizelettel távozik szervezetünkből.

A B-vitamin család számos tagból áll, melyek különböző anyagcsere-folyamatokban működnek közre. Érdekesség, hogy komplex adagolással étvágynövelő hatás érhető el. Ezt bizonyíthatom: általános iskola alsó osztályban én gurultam a legjobban a tornasor végén, mert a legmagasabbak közé tartoztam, ráadásul vastagságban bizony kevesen értek utol. Aztán amikor egy helyettesítő napközis tanárnő nem adott repetát azzal a felkiáltással, hogy „Olyan kövér vagy, nem hizlallak tovább!”, sokkot kaptam, nem ettem, lesoványodtam, s végül egy orvosnál kötöttem ki, aki B-vitaminnal dúsított „koktélt” írt fel, amitől újra feljött rám jó pár kiló.

A B-vitaminok egyébként fokozzák a testi és szellemi teljesítőképességet, javítják a bőr regenerálódását. A B1 vitaminnak fontos szerepe van az idegsejtek működésében, a szénhidrátok és a fehérjék lebontásában. A B6 vitamin hozzájárul több enzim működéséhez, s több anyagcsere-folyamatban is részt vesz. Ha ez hiányzik szervezetünkből, akkor bőrgyulladás, vérszegénység, idegrendszeri problémák léphetnek fel. Híres még a B12 vitamin, amely a vérképzésben játszik fontos szerepet, hiányában vérszegénység és csontvelő-képződési zavar alakul ki. Szerepe van a fehérjék, szénhidrátok, zsírsavak anyagcseréjében.

A C- és P-vitamin a hajszálerek megerősítésén dolgozik. Az alacsony C- és P-vitamin következménye lehet a hajszáleres vérzés. (Ha fogmosáskor piros színt kap a fogkrémünk habja, akkor bizony már okkal gyanakodhatunk.) A C-vitamin jó hatású antioxidáns, megköti a szabad gyököket, segít a vasfelszívódásban. Tartós hiánya okozza a skorbut nevű betegséget. Elsősorban zöldségekben és gyümölcsökben található meg.

Több cikkem is érintette már a C-vitamin témakörét, például ezek:
A citrom déligyümölcs, fűszer és orvosság is egyben
Fogyhatunk-e citrommal?
Pomelo, az immunrendszer őre
Egészséges turmixokkal a vírusok ellen
Télikabátot a citromfára!
Az egészséges paradicsom nevelésének titkai

Végezetül a zsírban oldódó vitaminokat vizsgáljuk meg: ezek az A-, a D-, az E-, az F- és a K-vitamin. Mivel ezek képesek raktározódni a szervezetünkben, ezért túladagolhatók!

Az A-vitamin a bőr és a nyálkahártyák optimális állapotáért felelős. Szerepe van a szemben felépülő, a tökéletes látáshoz szükséges rodopszin nevű anyag termelődéséhez. Az A-vitamin hiánya farkasvaksághoz vezethet. Könnyen túladagolható!

A D-vitamin fenntartja a vér kalciumszintjét, méghozzá úgy, hogy segít a K-vitaminnak a táplálékból való felszívódásban. A kóros kalciumhiánytól a csontok deformálódnak, puhává válnak. (A kisbabás anyukáknak valószínűleg ismerős a D-vitamin csepp, amit a babáknak szoktak adni.) Ha túladagoljuk, akkor extrém mértékű lesz a csontsűrűség.

Az E-vitamin a szabad gyökök megkötésében segít. Anabolikus hatásai s van. Az F-vitamint a testünk nem képes előállítani (esszenciális zsírsav). Szerepe a sejthártya épségének fenntartásában van. A K-vitamin a véralvadásban játszik szerepet. Hiányában vérzékenység léphet fel. A bélrendszer baktériumai állítják elő, valamint a táplálékkal is bevihető.

Most, hogy ezeket mind végigvettük: Legközelebb az optimális vitamin-bevitelt, a túladagolás első jeleit, veszélyeit vizsgáljuk meg, s az is kiderül, hogy mennyire van szükség tabletta formában történő vitaminbevitelre?

 A cikk első megjelenése:

http://fmc.hu/2017/02/16/testszobraszat-kis-taplalkozasi-abc-mire-jok-a-vitaminok-es-az-asvanyi-sok/