Díszpolgár lett Drahos Béla és Ocskay Gábor, valamint posztumusz elismerésben részesült Kovács Jenő. Pro Civitate díjat kapott Bencze András, Dr. Guseo András, Dr. Horváth Lajos, Kű Lajos és László István, míg Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára Keményné Koncz Ildikó és Jukka Vilén lett. Dr. Cser-Palkovics András ünnepi beszédében Székesfehérvár saját polgárai felé megnyilvánuló és a magyarság fejlődésében betöltött szerepéről és felelősségéről szólt, valamint bejelentette: Szent István városa pályázni kíván a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért. 


Székesfehérváron emelték nemzeti ünneppé Szent István napját 1938-ban, így a város különleges büszkeséggel készül minden esztendőben augusztus 20-ára. A Városháza Dísztermében megtartott ünnepi közgyűlést a Fehérvár fanfár nyitotta a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar előadásában, majd a résztvevők közösen énekelték el a Himnuszt. A Musica Historica régizenei együttes rövid műsora Szent István-énekekkel a XV–XIX. századi magyar és közép-európai zene, a középkori és reneszánsz énekelt költészet világából adott ízelítőt a Dísztermet megtöltő ünneplőknek.

A Szent István-napi közgyűlésen dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben az augusztus 20-a köré szerveződő programokat az év kiemelt időszakának nevezte. „Nálunk Szent István király emléknapja egy olyan időszak kiemelkedő pontja, amelyben egész, korai történelmünkről, királyi nagyjainkról, kultúránkról, művészetünkről emlékezünk meg, amelyben városunk polgárai úgy szórakoznak, hogy közben ismereteket szereznek, barátkoznak, nézelődnek, sokat mosolyognak, örülnek az életnek, amelyben különösen jó fehérvárinak lenni!”

Az elmúlt tíz nap közösségi eseményein sok mosollyal találkozhattunk, de – mint arra Székesfehérvár polgármestere felhívta a figyelmet – a közelmúlt eseményei megtanították azt is, hogy a világ azon tájaira is oda kell fordítanunk a tekintetünket, ahol az emberek nem tudnak mosolyogni, hiszen lehet, hogy alig-alig jutottak túl személyes, nemzetüket tekintve pedig történelmi mértékű tragédiáikon. „Ez talán a 2017. évi Királyi Napok szellemi üzenete is lehetne, hiszen erre hívta fel figyelmünket az üldözött közel-keleti keresztények ajándéka, egy lerombolt templomból származó kereszt is, melyet a fogadalmi misén helyeztünk el a Bazilika megújult Szent István-kápolnájában. És ehhez a gondolathoz csatlakozott közgyűlésünk is, amikor pénteken úgy döntött, hogy valódi szolidaritást vállalva a szülőföldjükről elüldözöttekkel, morálisan és anyagi értelemben is támogatjuk a közel-keleti keresztény közösségek újjáépítési törekvéseit. Nem feledve, hogy a mi városunk, Székesfehérvár sem lehetne itt a keresztény értékrend nélkül.”

Ünnepi beszédében a városvezető szerencsésnek nevezte Fehérvárt, hiszen sikeres város. Neve egybeforrt államalapító Szent István királyunkéval, éppen emiatt mindig további fejlődésre kell törekedni, szem előtt tartva a magyarság megerősödését is szolgáló felelősséget. „Székesfehérvár gazdasági, értéktermelő ereje messze az átlag fölötti, munkalehetőségekben nincs hiány, és mindezekhez illően polgáraink jövedelmei, anyagi biztonsága is magyarországi viszonylatban sokak számára talán irigylésre méltó lehet. Persze mindezekkel együtt is nem feledhetjük, hogy a globális termelés és tőke világtérképén továbbra is csupán egy tűhegynyi pötty vagyunk, szerencse és kitartó munka kell az érvényesüléshez! … Világosan látszik, hogy azok a nemzetek, térségek, városok boldogulnak a legjobban, amelyek a nagy hozzáadott értékű tevékenységek letelepítését részesítik előnyben. Erre a térképre viszont nem lehet felkerülni anélkül, hogy ne folyna ott magas színvonalú oktatás, ne kapcsolódnának össze az elméleti képzést adó intézmények és a gyakorlati tapasztalatot kínáló termelőhelyek, hogy ne lenne pezsgő kulturális élet, inspiráló szellemi közeg, magas szintű egészségügyi ellátás, színes kínálta a sportnak és főként biztonság az élet minden területén.”

Dr. Cser-Palkovics András fontos bejelentést tett: „A városvezetésnek elhatározott szándéka – és ezt tettekkel is bizonyítja -, hogy Székesfehérvárt, a valamikori mezővárost, a jelen erős iparvárosát a térség, sőt az ország egyik kiemelkedő innovációs központjává, ehhez mérten pedig kulturális, szellemi gócpontjává tegye, és erről a törekvésről az elmúlt hónapokban megkérdeztük a fehérváriakat is! Az ő egyértelmű és megerősítő véleményük ismeretében reménnyel, de nem hiú elbizakodottsággal jelentem be, hogy Székesfehérvár megpályázza a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címet!”

Köszönetet mondott a polgármester mindazok – köztük a Közgyűlés döntése nyomán elismerésben részesülők – tevékenységéért, akik akár munkájukban erőn felül, akár szabadidejük vagy anyagi javaik rovására, bármely területen sokat tettek a város közösségéért. „Kérem, észrevételeikkel, javaslataikkal, terveikkel és tetteikkel a jövőben is segítsék Szent István király alapvető céljainak megvalósítását, szolgálják nemzetünk, városunk javát!” – zárta ünnepi gondolatait dr. Cser-Palkovics András. 

A köszöntőt követően a Koronázási Szertartásjáték állandó résztvevője, Blaskó Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész tolmácsolásában hangzott el Raimundus mester Szent István királyról szóló verses históriája. Ezt követően Székesfehérvár Díszpolgára, Pro Civitate és Tiszteletbeli Polgár címek átadására került sor,  hiszen Székesfehérvár Közgyűlése hagyományosan államalapító királyunk emléknapján osztja kitüntetéseit.

A Székesfehérvár Díszpolgára címmel három személyt tüntettek ki 2017-ben. Drahos Béla Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész, karmester a város kulturális életének meghatározó egyénisége: igényes karmesteri és menedzseri munkájának köszönhetően kezei alatt a zenekar jelentős szakmai fejlődésen ment keresztül és vált önálló intézménnyé, ezenkívül tanári pályája során számos fiatal tehetség kibontakozását segítette. Ocskay Gábor a hazai jégkorongsport élő legendája, a város iránt elkötelezett szakember. Székesfehérváron ő tette le a jégkorongsport alapjait, jégkorongsport terén végzett négy évtizedes sportvezetői és -szervezői pályafutása alapján a magyarországi jégkorong-történelem legnagyobb alakja. Posztumusz Székesfehérvár Díszpolgára címmel tüntették ki Kovács Jenőt, Székesfehérvár közismert és szeretett, lokálpatrióta órásmesterét. A mester negyven éven keresztül gondozta a Virágórát, megépítette a Kossuth udvar Órajátékát, és létrehozta a rendkívül értékes, egyedülálló Óramúzeumot, és neki köszönhetjük a Városháza négy éve megújult Dísztermének óráját is. A díjat Kovács Jenő fiai vették át. 

Pro Civitate díjat öt személy vehetett át. Bencze András lelkész, püspökhelyettes 31 éves szolgálatának ideje alatt megnövekedett az evangélikus közösség élettere és aktivitása. Életpályája a közösség szolgálata és megerősítése jegyében telt és telik, hitvallása a közösségépítést jelöli meg célként. Dr. Guseo András ideggyógyász, pszichiáter, a sclerosis multiplex és az autoimmun betegségek nemzetközileg is elismert kutatója. Tevékeny részt vállalt gyógyszerkísérletekben, a betegek megsegítésére tanfolyamokat dolgozott ki, alapítványt hozott létre, az általa létrehozott első magyar önszerveződő klub mintául szolgált a ma már az egész országot behálózó betegszervezetnek. Dr. Horváth Lajos szemész főorvos 57 éve dolgozik aktívan a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, amelynek Szemészeti Osztályát 17 évig vezette: élete és szenvedélye a gyógyítás.  30 éven keresztül a Videoton csapatorvosaként, létrehozta a kórház jól felszerelt, klinikai szintű osztályát, és kiváló szemész szakorvosokat nevelt ki. Kű Lajos Székesfehérvár szülötte, már tizenkilenc éves korában bemutatkozott a Videoton színeiben; a müncheni olimpia ezüstérmese, majd a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság negyedik helyezettje. Az Aranycsapat Alapítvány elnökeként meghirdette a Kárpát-medence diáksportjának felemeléséért indított mozgalmat, lokálpatriótaként rendszeres résztvevője a városi rendezvényeknek, a helyi közélet aktív tagja. László István Székesfehérvár gazdaságának, iparának egyik legelismertebb, kimagasló teljesítményt nyújtó szereplője. A Lászlóvill Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. alapítója és ügyvezetője „Az év vállalkozója” és „Az év székesfehérvári vállalkozója” lett, majd Életműdíjat kapott. Börgöndi lakosként – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – példamutatóan és nagylelkűen támogatja közérdekű beruházások és helyi rendezvények megvalósítását. 

Tiszteletbeli Polgár címet kapott Keményné Koncz Ildikó, aki bankszakemberként több évtizede dolgozik az önkormányzatokkal, az önkormányzatokért. Munkájával mintegy 20 éve hatással van Székesfehérvár Önkormányzatának gazdálkodására, a város gazdasági döntéseire, jelentős szerepe volt a társadalmi felelősségvállalás előmozdításában, mellyel más szervezeteket is sikeresen bevonva több tízmillió forintos támogatás érkezett Székesfehérvárra. Tiszteletbeli Polgár címet kapott továbbá Jukka Vilén: a város nemzetközi kapcsolatai közül a finn testvérvárossal a legrégebbi az együttműködés, aminek idén ünnepeljük a 60. évfordulóját. A Kemi Városháza hivatali vezetőjeként Jukka Vilén támogató munkája hozzájárult ahhoz, hogy folyamatos a kulturális, a civil és a hivatalos kapcsolat a két város között. A közös sikerek sorában szerepelnek fiatal képzőművészek, zenészek, táncosok székesfehérvári szereplései, az iskolai kapcsolatok, a finn-magyar testvértelepülések találkozóin való aktív részvétel, a 60. évfordulóhoz kötődően pedig két köztéri alkotás is képviseli Székesfehérvár és Kemi barátságát. 

A Szent István-napi ünnepi közgyűlésen Magyarország Kormánya, Fejér megye és Székesfehérvár, valamint a történelmi egyházak képviselői mellett a fegyveres, rendvédelmi és igazságügyi szervek tisztviselői, valamint a Székesfehérvárra érkezett testvérvárosi delegációk is részt vettek.

Az augusztus 20-i ünnepi programok a „Táncra, magyar!” gálaműsorral folytatódtak a Zichy színpadnál, majd 21.30 órakor a Palotavárosi tavaknál tűzijáték zárja az események sorát.