"Sobor Antal az örök tavasz ígéretét jelentette nekünk, szavaival, könyveinek ékesszólásával, novelláinak és regényeinek nagyszerűségével, naplójegyzeteinek varázslatos egyszerűségével és a vászonra vitt színeinek tisztaságával” – mondta többek között L. Simon László a székesfehérvári temetőben, a hetvenhét évesen elhunyt Sobor Antal ravatalánál.
Az akkor még írószövetségi titkár olyan írótól vett búcsút ezen a napfényes szombat délelőttön, aki gyorsan beírta nevét a magyar literatúra könyvébe, ám meglehetősen gyorsan meg is feledkezett róla az irodalmi köztudat. Ennek okát csak sejteni lehet. Először Az éjjel hazamentek a katonák című remek novellájával jelentkezett, amelynek szövegéből sikeres rádiójáték is készült. Aztán a székesfehérvári tanári lét, a vidéki városban eltöltött évek, a példás szerénység egyfajta csönddel vette őt körül.
Sorra jelentek meg novelláskötetei és regényei, gyakran komoly példányszámban, de széles körű ismertségről nem beszélhettünk: évtizedek múltán mégis rátalált a József Attila-díj. Most, halála után nem sokkal arra kell rádöbbennünk, hogy még az irodalmi körök sem tudnak sokat munkásságáról. A már említett pályanyitó novella mellett például a fehérvári, török kori vicekapitány, Wathay Ferenc sorsát földolgozó regény, a Hosszú háború méltán állítható az Egri csillagok mellé, de 1848–49-es tárgyú kisregénye, a Perelj, Uram! is az újabb magyar próza kiemelkedő teljesítményei közé tartozik.
A történelmi érdeklődés és érzékenység – legyen szó török korról, Haynau áldozatairól vagy éppen a XX. század világháborúiról – Sobor fő erényei közé tartozik. Kiváló barátja, tanártársa, Román Károly szerint „hősei kisemberek, háborús áldozatok, az időben gyakran eltévedő öregek, sikeres vagy az élet perifériájára szorított figurák, viszont mindnyájan nagyon elevenek.” Sobor Antalt póztalan stílus, pontos lélekábrázoló képesség jellemzi.
Pomogáts Béla az 1945 és 1982 közötti magyar irodalmat vizsgáló kötetében Sobort Szakonyi Károllyal, Bertha Bulcsuval és Lázár Ervinnel együtt „a nemzedéki tájékozódás írói” közé sorolta. Sobor legtöbb művének stílusa puritán, meséje könnyen befogadható. Az éjjel hazamentek a katonák azonban eltér a többitől. Már témaválasztása is kivételesnek számított abban az időben, hiszen a Donnál elpusztult magyar katonákról mások alig szóltak. (Előtte vagyunk még Nemeskürty István híres könyvének, a Requiem egy hadseregért című korszakalkotó munkának.)
A Sobor-novella megidézi a háborúba hajszolt emberek tébolyát, az értelmetlen pusztítás emberellenes állapotát. Aztán sorjáznak a Sobor-kötetek. Ahogy már szó esett róla, a történelem az író fő vizsgálódási területe. Ez a tény szorosan összefügg az író magyarságtudatával, hazaszeretetével, legjobb értelemben vett konzervativizmusával. Perelj, Uram! című kisregénye 1848–49-bn játszódik, a földolgozott anyag egy Fejér megyei faluhoz, Csákberényhez kapcsolódik, ahol – hónapokkal az aradi vértanúk kivégzése előtt – kezdetét vette Haynau táborszernagy rémuralma.
A téma egyszerű és drámai: Manszbarth Antal katolikus plébánost és Szikszai János református lelkipásztort statáriális bíróság elé állítják, majd kivégzik őket. Sobor mindössze néhány soros levéltári anyagból alkotta meg balladisztikus szépségű kisregényét, amelyben azt mutatja meg, hogy a vészterhes időkben miképpen talál egymásra két, felelősségteljes életet élő ember, akik korábban akár ellenségek is lehettek. (A mű hatására született meg Csákberényben a két hős kultusza.)
Sobor naplójegyzetekben is megörökítette az őt körülvevő mikro- és makrovilágot, a kisvárosi létet, az irodalmi élet mozzanatait, az akarattyai idillt, a Kodolányi Jánosnak és Veres Péternek is oly sokat adó táj újabb kori varázsát. A Balaton-parti kert egyfajta szabadtéri műteremmé vált – utolsó pályaszakaszában Sobor visszatért ifjúkora múzsájához, és festett, míg ki nem hullott az ecset a kezéből.
Kapcsolódó cikkeink:
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5777&Itemid=31
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5799&Itemid=31
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=901&Itemid=33
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=876&Itemid=33
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=335&Itemid=33
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2434&Itemid=33
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=915&Itemid=31
http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=413&Itemid=33
| Hozzászólások |
|