Az ezeréves koronázó királyi bazilika nagyságát idéző monumentális díszletek és a modern kor technikáját képviselő videófal környezetében táncosok, kórusuk, statiszták és színművészek nagy igyekezettel készülnek arra, hogy megelevenítsék a Koronázási Ünnepi Játékok fénypontjának számító szakrális eseményt, István király koronázását. Dr. Szikora János a Vörösmarty Színház igazgatója a szakrális játék rendezője semmit sem bízott a véletlenre.

A nyitó jelenetekben Árpád-kori zászlóvívők, modern kori tűzzsonglőrők, a pogány világot idéző táncosok, füstölőkkel színpadra lépő apró gyermekek látványa már első pillanatban megragadja a néző figyelmét. S nem csak játék a varázslatos, hanem a mértani pontossággal kialakított koreográfia is ámulatba ejtő. A népies-szakrális hangulatot idéző zene, Horváth Károly komponálásában, a csodálatos kosztümök, Kovács Yvette Alida munkájában és a hatalmas színpadtér Szendrényi Éva látványtervező alkotásaként egyaránt elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakrális színpadi produkció üzenetét megértsük.

A szertartásmester szerepében Mihályi Győző színművészt köszönthetjük, aki archaikus stílusban, mégis közérthető formában tolmácsolja a nézőnek, milyen cselekmények, akciók következnek, milyen eseményeknek lehetünk szemtanúi. A rendező jól egyensúlyoz, megtartja az egyenlő mértéket látványelemek, színészi játék és a szavaló kórusok ritmusában egyaránt. A prózában megszólalók és a dalra fakadók egymást erősítik, különös hangsúlyt adva a cselekményeknek.

Nagyboldogasszony szerepében Benedekffy Katalin operaénekesnő csodálatos hangjával szólalaltatja meg az uralkodót megerősíteni szándékozó imádságot, éneke szorosan kapcsolódik, elválaszthatatlan részévé vált a színpadi műnek. A koronázási ünnepségen az uralkodójelőltet (Varju Kálmán) Asztrik kalocsai koronázó érsek (Tordy Géza megformálásában) fogadja az oltár előtt két püspökével (Trokán Péter és Lábodi Ádám alakításában).

Szikora János különös hagsúlyt fordít arra, hogy a modern technika segítségével, vízuális eszközök alkalmazásával értelmezhetővé tegye közönségének. Erre szolgál, hogy István szentelt olajjal történő felkenetésének jelentében és a királyi jelvények kiszolgáltatásánál kétkamerás, szuperközeli felvételek jóvoltából a kivetítőn követhetjük figyelemmel a megragadó pillanatokat.

Az óriás koronaabroncs, amely a színpadtér elején foglal helyet, több szerepet is kap a játék során, föl és le mozgatják, s lényegében alatta mutatják be a koronázi ceremónát. Végül a trónuson ülő, megkoronázott uralkodót „fedi be”.

- Az eredeti templom kövein épített szertartás játék helyszínén állni megható és megrendítő. Már volt szerencsém két próbát is meglátni. Biztosíthatok mindenkit, hogy maga a szertartásjáték is ilyen színvonalú lesz – fogalmazott sajtótájékozatójában dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere hozzátette: fontos cél a lelkekben újra felépíteni a koronázó templomot - s a darab ebben tud sokat segíteni S ha lélekben újjáépül, akkor sok kérdés már nem is marad nyitva, csak azzal kell foglalkozni, hogyan lehet mindezt tovább ápolni?

Emlékeztetett: a 2022 évi Aranybulla emlékünnepségre és 2038-as, István király halálának ezredik évfordulójára, melyekhez méltó módón kell felkészülni. Elmondta, adott esetben az épített környezetben is olyan dolgokat kell létrehozni, amelyek alkalmas helyszínt kínálnak világi és szakrális ereklyék ideiglenes vagy végleges befogadására.

A szertartás játék ugyanis erről szól. Honlapunk érdeklődésére, mely szerint a szertartásjáték jelentőségében túlmutat Fejér megyén és komoly üzenettel bír a Kárpát-medencei összmagyarság számára is, a polgáemster úgy fogalmazott: az a történelmi múlt, amelllyel Székesfehérvár rendelkezik, több szempontból is kihasználatlanlul maradt az elmúlt évtizedekben.

 - A rendszerváltás óta azonban nincs többé kifogásnak helye, nekünk kell ezt a helyszínt újból zarándok hellyé alakítani – emelte ki Dr. Cser-Palkovics András, hozzáfűzve, amikor az elmúlt évben száznál is több csángó érkezett a városba, megnézni Szent István sírját, akkor az számunkra is üzenetet jelent: határon innen és túlról hívjuk egybe az összmagyarságot, hiszen egy fehérvári polgárnak éppen úgy szól a hívogatás mint egy csíkszeredai lakosnak.

A későbbi tervekre vonatkozó kérdésünkre a polgármester elmondta: a szertartásjáték nem a Szent István emlékév egyik rendezvénye. Mostantól kezdődően minden év augusztus 15 és 20-a között tervezik megrendezni a Vörösmaryt Színház irányításával. Azt gondoljuk, hogy a szakmaiság ott található.

- Arra törekszünk, hogy ne csupán egy szép estét szerezzünk a közönségnek, hanem mindez értékközvetítéssel társuljon. Mi, fehérváriak legyünk büszkék arra, hogy a nemzet történelmi fővárosában élünk.

- Székesfehérvár olyan valamire készül, amely méltán tart érdeklődésre számot nem csak a város, de az ország nyilvánossága előtt is. Ha újra születne, megvallja, nem szeretne színházrendező lenni ismét, sokkal inkább olyan korban élne szívesen, ahol katedrálisokat építettek. - ezeket a gondolatokat már Dr. Szikor János rendező osztotta meg az újságírókkal.

Elmondta, a színpaddeszkák alatt olyan kövek találhatóak, amelyek egykor Európa egyik legnagyszerűbb templomának, s egyben az ország szakrális központjának számított. A genius loci, azaz, a hely szelleme kötelezi valamennyiüket, akik a produkcióban részt vesznek. Ezt tisztán érzik.

- Templomot próbálunk újra felépíteni az emberek képzeletében – erre törekedünk leginkább - folytatta a rendező, majd arról szólt, hogy szertartás játék egy különleges kezdeményezésnek számít.Évről-évre olyan darabok kerülnek majd a nyilvánosság elé, amelyek fokozatosan feltárják a magyar múlt nem kellően ismert, és kevésbé respektált részeit, de amelyeknek nemzeti fennmaradásunkat köszönhetjük.

Előrevetítette:a jövő esztendőben Szent László koronázási szertartást készítik el. A direktor megfogalmazta azt is:a játék 220 résztvevője szívvel-lélekkel azon dolgozik, hogy a premier a legjobban sikerüljön.