Kereskedelmi marketing szaktanácsadó, a NagykerMarketing alapítója, a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. ügyvezetője. Gyakorlatias marketingszakember, aki nem csak tanítja, hanem tanácsaival jelentősen meg is növeli a vállalkozások tényleges árbevételét.

 

 

A NagykerTrendek magazin főszerkesztője, a Marketing Helyszínelő videó-sorozat életrehívója, az Üzleti Klinika üzleti online könyvtár egyik alapítója. 17 éves tanácsadói működése során megközelítően húszezer vállalkozót tanított, és legalább négyszáz vállalkozás marketingfejlesztésén dolgozott. Specialitása: a kereskedelmi és nagykereskedelmi marketing. Önmagát „merőben új forgalomnövelő módszerek kidolgozójának” tekinti, ezeket az innovatív módszereket rendszeresen oktatja is.

 

– „Kereskedelmi Marketing Trendek” – elgondolkodtató cégnév. Számomra az is érdekes, hogy Ön vezető „marketingtrend-kutató”. A magyarországi futurológusok egyike lenne? A jövőkutatásnak nyilvánvalóan van gazdasági realitása? De vajon lehet-e valós tényeket megállapítani a marketing várható fejlődési irányaival kapcsolatban? Jagodics

 

Rita: ¬¬− A trendkutatás nagyon érdekes szakmai megközelítés. Az általam irányított kereskedelmi marketing-tanácsadó vállalkozás főként a nagykereskedőkre, és a gyártókra fókuszál, de rajtuk keresztül tanítjuk a kiskereskedőket is. Gyakorlatilag az ország összes vállalkozásához eljutunk. Legtöbb esetben árbevétel növelés, marketinget tanítunk nekik, meg hogy hogyan lehet fejlődni a válság kontraproduktív hatásai ellenére is. És ehhez végzünk folyamatosan kutatásokat.

Nemcsak hogy lehet, hanem kell is végezni ilyen kutatásokat. A kereskedelmi trendek nagyon gyorsan változnak. Ami érdekes, hogy az ügyfelek megbízásából is végzünk ilyen elemzéseket, piackutatásokat, vevői kutatásokat. Aki ezeket megismeri, az nagyon gyorsan tud piacot nyerni, és ezáltal fejlődni, tulajdonképpen ez a legfőbb célja a mi kutatásainknak.

 

− A közelmúltban végeztek egy átfogó kutatást a várható marketingtrendekkel kapcsolatban, és ennek az eredményeit nyilvánosságra is hozták a sajtóban. Aztán megrendezték a III. Nagykereskedői és Gyártói konferenciát – háromszáznegyven vállalkozó részvételével, akik között legalább tizenegy tényleges milliárdos is volt. Miként tudják a milliárdos árbevételű cégek vezetői szabaddá tenni magukat egy teljes napra?

 

JR: − A milliárdos cégek vezetői mindig előbb látják meg a nagy lehetőségeket, mert folyamatosan érzékelik, hogy micsoda veszélyek vannak a jelenben. A piacon számos olyan vállalkozást látunk, akik pillanatok alatt tűntek el az üzleti porondról. Sokan nem is gondolnak arra, hogy bármikor becsukódhat egy gyár kapuja, sokszor még az ott dolgozó alkalmazottak sem érzékelik előre, hogy mekkora veszélyben vannak.

Egy gyorsan változó iparágban elég egyetlen év arra, hogy egy cég, vagy egy márka véglegesen eltűnjön a piacról. Miközben ugyanez az idő elégséges lenne arra is, hogy gyorsan piaci részesedést szerezzenek. Mindenki tapasztalja – nap, mint nap – azt, hogy eltűnnek a boltokból márkák. Keressük a kedvenc termékünket, és egyszer csak nem találjuk...

Ennek is megvan az oka. Ugyanakkor állandóan jönnek helyettük az új márkák. Ez a rendkívül gyors változási folyamat lehetőséget ad arra is, hogy valaki gyors piaci részesedést szerezzen. Miként lehet ezt megtenni? Szorgalommal és megalapozott piac- és emberismerettel. A milliárdos cégek vezetői is jól tudják: az élet úgy működik, hogy megszerzünk egy tudást, utána azt bevetjük a gyakorlatba, és igyekszünk nem hibázni, okos, jó döntéseket hozni. Így meglesz a szorgalom eredménye.

 

– Nekem úgy tűnik, hogy Ön hisz a csodákban. Vagy inkább idealista?

 

JR: – Nem, egyik sem. A misztikus csodákban meg főképp nem hiszek, sokkal inkább a következetes szorgalomban és az állandó tanulás szükségességében. Nagyon nehéz manapság vállalkozni! Ha most kellene elkezdenem egy új vállalkozást, bizony nekem is nagyon nehéz dolgom lenne. Nehéz kiemelkedni, és figyelemre szert tenni. Azt gondolom, a szerencse kulcsa mindig annál van, aki tesz érte, hogy kinyíljon előtte egy kapu.

 

– Előfordul, hogy évek óta dédelgetett valamelyik ötletét, javaslatát – a megkérdezése nélkül – megvalósítják?

 

JR: – Igen. Előfordult már.

 

– És ilyenkor akkor is örül, ha nem egy Önnek szóló megrendelés keretében jön egy innováció létre?

 

JR: – Abszolút! Sőt, annak örülök a legjobban, mert ilyenkor is visszaigazolódik az én közvetlen tanácsom hasznossága. Azt gondolom, hogy egyrészt a megoldás mindig a vevőnél van, másrészt pedig annál az üzlettulajdonosnál, annál a gyártó, vagy nagykereskedő cégvezetőjénél, aki irányítja a céget. Az én feladatom többnyire az, hogy segítsek feltárni az adatokat, a hiányosságokat. Dolgozunk például építőipari cégeknek, amelyek a tavalyi adatok alapján elkezdtek újra fejlődni.

Itt látszik az új marketing trendek hatása. Ez például nem iparág-függő jelenség. Nem érdemes a kormányra, a környezetre, a versenytársa, vagy a szerencsétlenségre fogni azt, ha valakinek nem megy az üzlet.

Másik példaként ott van Tóth Péter, a Lipóti Pékség vezetője. Az az ötlete volt, hogy kihozza a kenyeret a multinacionális cégektől, amely egy nagyon jó ötlet. Tehát a világon – nem csak Magyarországon – az ötlet az, ami a legtöbbet éri, közvetlenül az után meg nyilván a megvalósítás.

 

– Az Önök teltházas konferenciájának a központi témája a „területfoglalás” volt. Mire utaltak ezzel? Az el-eltűnő cégek helyére belépő új vállalkozásokra?

 

JR: − Igen, ahogy mondtam ez egy abszolút jó lehetőség. Számomra a legklasszikusabb példa – amit ilyen tréningeken, konferenciákon el szoktam mesélni –, az a Nokia telefonok eltűnése a piacról. Meg szoktam kérdezni a résztvevőket, hogy kinek volt régen Nokia telefonja? Általában az ott ülők 80%-a felteszi a kezét. Utána meg szoktam kérni, hogy hagyja az fönn a kezét, akinek most is az van. Ekkor tömegesen húzzák le a kezüket. Merthogy a Nokia szerepét átvette a Samsung, vagy Iphone, így a hallgatók saját maguk győződnek meg arról, hogy a piacukon ez a részesedés növelés, váltás lehetséges.

 

– Mondjon néhány magyar példát márka-eltűnésekre és látványos brand váltásokra!

 

JR: – Nem látom a mutatóit, de ami számomra érdekes még a Danone. Régen például a Jogobella joghurtot vettem, és észrevettem, hogy hónapról-hónapra tűnnek el a polcokról ezek a termékek. Viszont egyre jobban szélesedett a Danone termékkör. volt az a reklámjuk, amely azt sugallta, hogy ha 14 napig ezt eszed elmúlnak a gyomorpanaszaid. Ha mégse akkor gyűjtsd össze a dobozokat, vidd vissza és visszafizetik az árát. Nahát, kíváncsi lennék hányan gyűjtötték össze és vitték vissza, de az üzenet az átment.

Az emberek miért vásárolnak joghurtot? Nem feltétlen csak azért, mert éhesek, hiszen arra ott van egy csomó más termék. Alapvetően azok vásárolnak joghurtot, akiknek valamilyen gyomor problémájuk van, vagy fogyni szeretnének. De az ügyfeleinknél is látjuk. Pont előző héten tartottam tréninget egy szerszám-nagykereskedő ügyfelem vevőinek: szerszám üzleteknek kiskereskedőknek, szerszám területen. A szerszám is az építőipar valamilyen hozadéka, tehát ott is logikusan az ember azt várná, hogy csökken a forgalom. Ők viszont növekedtek.

A területfoglalás miért épp mostanra lett apropó? Más kutatásainkból azt is látjuk, hogy csökkent a termékek árrése. A viszonteladóktól-ez már a kutatásból jött ki-a vevők az olcsóbb termékeket keresik. Mi történik? Nagykereskedőknek csökken az árrése, hiszen tőlük is az olcsóbb termékeket viszik el, így nem marad más hátra, mint új piacokat keresni. Hogyan teheti ezt meg egy cég?

Egyrészt új termékeket fejleszt, és ugyanarra a piacra eladja. Ha keres új viszonteladókat, vagy hogyha export tevékenységet folytat. Azt szoktuk javasolni ne a kiskereskedő kárára tegye ezt meg a gyár, vagy nagykereskedő. Azt látjuk, hogy ez a területfoglalás kezd káosz lenni, mindegy hogyan, csak bevételt szerezzen. Ez nem jó, ehelyett átgondolt koncepció kell. – Meg kellett változtatniuk a cégüknek a nevét. Ez is egyfajta „területfoglalás” jegyében történt

 

JR: – Megváltozott ugyan a cégnevünk, de a tevékenységünk ugyanaz: kereskedelmi marketinget végzünk. Korábban „NagykerMarketing” volt a nevünk és ez változtattuk „Kereskedelmi Marketing Trendek”-re. Ami érdekes ebben a névváltásban, hogy nem azért váltottunk, mert nem tetszett a név, hanem a piac alakult át. Az egész kereskedelmi hálózat változott a maga nemében. Nekünk azzal együtt kellett változnunk. Hogy ez mit jelent?

Az elmúlt évek tendenciáiban észrevettük, hogy egyre több értékesítési csatorna esett ki, átrendeződött a piac. Gyártók értékesítenek kiskereskedőknek, és nem a nagykereskedőkön keresztül, ők például sokszor kiestek ebből a láncolatból, vagy gyártók értékesítenek végfelhasználók felé. Ez esetben a kiskereskedő is kiesik ebből a láncolatból. Ha megkérdezzük a piacon egy részvevőtől hova sorolod magad, ma már nehéz eldönteni neki. Éppen ezzel a változással azt gondoltuk, mi is változunk.

 

– Ön előre látja a megbízóira leselkedő gazdasági veszélyeket, és tudja is ezekre figyelmeztetni őket?

 

JR: – Abszolút, amikor egy cég egy-két év alatt eltűnik a piacról, vagy drasztikusan csökken az árbevétele, akkor nem gazdasági tendenciákról beszélünk, hanem a cég tendenciáiról beszélünk. Azonnal például a vevői elégedettségből látjuk azt, hogy ő krízis esetben van-e, vagy sem. Vannak vevői elvárások és vannak a hozzáadott értékek. Ha egy cég nem felel meg a vevői elvárásoknak, akkor ő már veszélyzónában van.

 

– Meséljen egy kicsit a magánéletéről! Jut erre ideje?

 

JR: – A mai magyországon nem sok cégvezetőnek marad szabadideje, ha a vállalkozását építi, és én még ebben a fázisban tartok. Ami miatt azonban nagyon szerencsésnek mondhatom magam: az, hogy a munkám egyben a hobbim is. Amellett a családom is nagyon fontos, hogy este leüljünk közösen vacsorázni, hogy megbeszéljük a napi eseményeket. A sportra nagyon kevés időm marad azért, ahogy az időm engedi, sportolok mindenfélét, amihez éppen kedvem van. de a legfontosabb, hogy esténként a gyermekemnél is helyt álljak, és jó anya legyek.

 

– A trendkutató miként képzeli el önmagát pélldául tíz év múlva?

 

Jagodics Rita: ¬¬− Nem sokban fogok másként élni, mint most. Ha egy aktív ember jól dolgozik és sikere van, akkor nem tud teljes mértékben leállni. Nem úgy tervezem el a jövőmet, hogy elmegyek valahova külföldre és egy tengerpartról az interneten keresztül ellenőrzöm majd a kollégáimat, akik helyettem és nélkülem dolgoznak. Mivel az én hivatásom egyben a hobbim is, ezért szeretném folytatni a tanácsadói tevékenységemet, ugyanakkor a cégemet szeretném teljes mértékben felépíteni, hogy minél inkább azzal foglalkozhassak, amit szeretek: oktatni, továbbképezni a kereskedőket. Mert ha ők sikeresek – az egész ország sikeresebb lesz. És ez az én valódi küldetésem.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."