Evidensnek tűnik, mégsem tudjuk pontosan… Az emberi testen áthaladó áram kétféle károsodást okozhat: az áram közvetlen hőhatásából adódó égés, és a belső szervek következményes károsodása. Emellett felléphet "elektromos rendszeri" károsodás is, a rövidzárlat miatti szívmegállás. Cikkünk elemzi az áramütés káros hatásait, a kezelés és megelőzés lehetőségeit.

 

 

• Villámcsapás • Lakáson belüli elektromos vezeték hibája • Leszakadt nagyfeszültségű légvezeték • Árammal, feszültséggel kapcsolatba kerülő tárgy (kád, vízmedence stb.)

 

Az áramütés súlyossága az egészen enyhétől a halálosig terjedhet, függően az áramerősségtől, a test ellenállásától, hol lépett be az áram, mennyi ideig – és merre haladt át a szervezeten.

 

 

Általában mondható, hogy az egyenáram ütése kevésbé veszélyes, ennek magyarázata, hogy erős izomösszehúzódás jön létre, és az illető így eltávolodhat az áramforrástól. A váltóáram esetén izommerevség lép fel, tehát "nem képes elengedni" az áramforrást a sérült. Evidens, de azért mondjuk el, hogy mindkét esetben minél magasabb a feszültség és áramerősség – annál nagyobb a károsodás mértéke is. Lássunk néhány számadatot!

 

Az emberi szervezet ellenállása javarészt bőrünkön, annak minőségén – és nedvességén múlik. Száraz, egészséges bőr ellenállása akár 40x-ese lehet a vékony és nedves bőrnek. Pl. elszarusodott, keményebb tenyér és talp ellenállása is lényegesen nagyobb. (A száj, végbél, hüvely, a nedves környezet viszont épp ellenkezőleg, igen lecsökkenti a test ellenállását). Leggyakoribb belépési pontok: kéz és fej. Kilépés általában a láb irányában.

 

 

• Epilepsziás roham • Agyvérzés • Légzésbénulás • Pszichés zavarok (pl. emlékezetkiesés, alvászavar) • Szívritmuszavarok

 

 

Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb idejű, annál nagyobb a szervezet károsodásának mértéke is. A nem elengedhető áramforrásnál jellemzőek az égési sérülések – míg pl. a villámcsapás olyan gyorsan "rohan" át testen, hogy égést nem okoz, ellenben súlyos keringés- és légzészavart, agykárosodást igen.

 

 

• Nagyfeszültségű áram: a be- és kilépési pontok között súlyos szövetpusztulás, nagyobb folyadék- és sóvesztés, vérnyomásesés, vesekárosodás • Nedves testet ért áramütés (tipikus a kád-hajszárító eset): az alacsony bőrellenállás miatt szívmegállás állhat be – azonnali újraélesztést igényel • Villámcsapás: ahogy jeleztük, a gyorsaság miatt nem az égés jellemző, sokkal inkább pl. a tudatzavar, eszméletvesztés, szívmegállás és légzésbénulás. • Gyerekbalesetek: pl. szájba vett elektromos hosszabbító – arcon, szájüregben, fogazaton égési sérülések (fogászati-szájsebészeti ellátás)

 

 

Természetesen sok esetben igen. Ez elsősorban persze a gyártók, forgalmazók feladata és kötelessége az elektromos készülékek esetén (földelés, érintésvédelem). Léteznek már alacsony áramerősség esetén ( 5 mA körül) kioldó megszakítók is).

 

Villámcsapás elleni védekezés: (külön téma az épületek védelme). A szabadban lévő embernek: kerülendőek a kiemelkedő tárgyak (oszlop, tornyok, fák, távvezeték), nyitott térségek, vízfelületek.

 

Hegyi túra esetén: törmelékes kőzetes hely keresése, leülni, zárt lábbal, kezek a fülre (halláskárosodás veszélye). Csoportos túrában ha valakit villámcsapás ér/t szét kell szóródni messzebbre, majd ezután megpróbálni segíteni a sérülten (újraélesztéssel).

 

----- Áramütés, sérülés kezelése

 

• Alapvetően megpróbálni eltávolítani az áramforrástól (legfontosabb az áramtalanítás, ha ez megoldható). Nagyfeszültségű vezeték okozta áramütésnél nem lehet megérinteni az illetőt – amíg le nem kapcsolták az áramot. • Légzés, pulzus ellenőrzése, szükség esetén újraélesztés • Ellenőrizni kell, töréses sérülést szenvedett-e az illető • Szakszerű ellátás (mentők, kórházi monitorozás)

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."