Jó Pásztor vasárnapján szükségképpen el kell döntenünk, hogy kik is vagyunk? A példabeszéd egyértelműen kimondja, hogy mi a különbség a pásztor és a béres között. A béres a megtestesült egoista: minden körülötte folyik, csak saját érdekeivel törődik. Egy a fontos számára,, hogy megkapja a bérét. Senkin, semmin nem segít. Bárányainak sebeit nem gyógyítja. Üti, veri őket. Ha jön a farkas, elszalad, nem érdekli, hogy mi lesz a nyájjal.

 

Ezzel szemben a pásztor ismeri bárányait, egyenként nevükön szólítja őket. Beszélget velük örömeikről, bánatukról. Nem hátulról kergeti őket, hanem előttük megy, kémleli a tájat: merre talál jó legelőt.

 

A nagy melegben árnyékot keres nekik,.megitatja őket,, sebeiket gyógyítja, és ha elcsatangol egyikük-másikuk, utánuk megy, vállára veszi és hazahozza őket az akolba Jézus nemcsak pásztor, de ajtó, kapú is.

 

Júdea és Galilea vidékén még ma is a pásztor az akol ajtaján belül a földre fekszik, jelezve, hogy itt csak rajta keresztül lehet ki és bemenni. Mindennap imádkozzuk is a szentmisében:

 

”Ő általa, Ő vele és Ő benne” élünk, mozgunk és vagyunk.

 

Akkor leszek jó pásztora enyéimnek, ha mindenben Jézust tekintem példaképemnek.