A nyílt lánggal üzemelő fűtő-, melegítő- vagy főzőkészüléket minden esetben kellő óvatossággal, körültekintéssel alkalmazzuk. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezéssel szabad melegíteni. A gázzal üzemelő tűzhelyet nem szabad fűtés céljára használni (nem biztonságos és mérgező gázok keletkezhetnek). A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.

Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad elhelyezni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk.

A tüzelőberendezés ajtóit állandóan tartsuk csukva. A berendezést csak akkor tisztítsuk, amikor az már lehűlt. Berendezési tárgyak, bútorok a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében nem helyezhetők el. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső tüzet okozhat.

A füstcsövet 1,5 méterenként – de legalább egy helyen – fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves állapotban ne tárolják be, mert öngyulladás történhet. Ügyeljünk arra is, hogy a vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen.

Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik! Ilyen esetben a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot (pl. fémvödör, kis szeneslapát), amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol azután eloltható. Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat! Fatüzelésű kandalló előtt ne szárítsunk mosott ruhát!

A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók, kályhák nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik! Ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, figyeljünk a megfelelő szellőztetésre! Lehetőleg csak kihűlt hamut és salakot öntsünk konténerbe. Forró hamut nem szabad üríteni épületben, vagy annak közvetlen közelében, műanyag hulladékgyűjtőbe, illetve ahol az tüzet okozhat, például a száraz aljnövényzetet meggyújthatja.

A gázfogyasztó berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos, üzemeltető felelőssége, aki köteles gondoskodni a berendezés szakember általi ötévenkénti műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról.

A csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente kell elvégeztetni (a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet alapján). A gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat, ezért a gázzal üzemelő készülékeket saját biztonságunk érdekében a gyártó előírásainak megfelelően évente szakemberrel ellenőriztessük.

A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért célszerű használat előtt szakemberrel átvizsgáltatni őket. A gázfogyasztó készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani. A magas fűtési költségek csökkentése érdekében sokan a minél jobb légzárású nyílászárók beépítésére törekednek, azonban ezek a veszélyt is fokozzák, főleg ahol a nyílt égésterű berendezések (bojler, kéményes konvektor, kazán) elszívhatják az oxigént.

Gondoljunk csak arra, ha kizárjuk a hideget, ezzel együtt kinnreked az éltető oxigén is. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a gázüzemű vagy vegyes tüzelésű fűtési technikák esetén fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy az új típusú nyílászárók megfelelő szellőzőnyílással legyenek ellátva. A szigetelés és a szellőzés hiteles szakemberek által történő beszereltetése szükséges. Régebbi típusú nyílászárók esetén felülvizsgálatot, ellenőrzést érdemes előirányozni.

Ez fokozottan fontos azoknál az ingatlanoknál, ahol konyhai elszívó berendezés működik, ugyanis az elszívó működése alatt fellépő depresszió miatt a kéményből az égéstermék visszaáramolhat a lakótérbe. Célszerű minden gázfűtéssel rendelkező ingatlanba a cirkó vagy kazán közelébe szénmonoxid-érzékelőt telepíteni (veszélyes szénmonoxid-koncentráció esetén erőteljes hangjelzést ad), ami adott esetben életet menthet.

Az érzékelő riasztóberendezés elhelyezésénél kérje ki szakember véleményét, azt semmi esetre se a mennyezetre szerelje fel. A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel. Fűtőanyagot csak kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad tölteni.

A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül, de semmi esetre sem a berendezés közelében. A propán-bután gázzal üzemelő berendezést használni és tartalék PB gázpalackot elhelyezni kétszintesnél magasabb panelszerkezetű lakóépületben, illetőleg talajszint alatti helyiségben nem szabad. Kizárólag ép, sérülésmentes gázpalackot használjunk, melynek szerelvényei megfelelő tömítéssel rendelkeznek.

A tömítés megbízhatóságát szappanos vízzel, vagy borotvahabbal ellenőrizzük. A berendezést nyomáscsökkentő üzemeltetni tilos. A külön égéstermék elvezetővel nem rendelkező fűtőberendezést (az égési gázok az adott helyiség légterébe ürülnek) csak nagy körültekintéssel, intenzív szellőzéssel rendelkező helyiségben használjunk. Megdermedt gázpalackot csak (forró) vízzel szabad melegíteni. Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, annak közelébe éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne használjon villamos berendezést, ahol az vízzel érintkezhet.

A tűzesetekből származó tragédiák megelőzhetőek füstriasztó-érzékelő felszerelésével. Fontos, hogy az érzékelők működését rendszeresen ellenőrizzük, a szükséges karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) elvégezzük. A tűzvizsgálati statisztikák szerint a tüzeket többségét elektromos áram vagy nyílt láng okozza.

-----Kémények - a karbantartás és ellenőrzés fontossága

Az elhanyagolt kémény koromtűzhöz vezethet. A hideg idő miatti intenzív fatüzelés miatt a korom gyorsabban lerakódik a kémény falán, leszűkítve a kürtőt. Fokozottan érvényes ez akkor, ha az égés nem tökéletes, például mikor műanyag- és gumihulladékot tesznek a fűtőberendezésbe, amely nemcsak a kémények állapotában okoz jelentős károkat, hanem a keletkező mérgező gázok miatt veszélyes is.

A leszűkült kürtőben a hőmérséklet megnövekszik, míg a kéményben lehűlő vízgőz és égéstermékek lecsapódása kátrányos réteget alakít ki, amely képes meggyulladni. Ügyeljenek a kémények állapotára, a tüzelőberendezés csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyaggal üzemeltessék - ha problémát tapasztalnak - de évente legalább egyszer mindenképpen - ellenőriztessék kéményseprővel! Ne próbáljuk házilag magunk, szakember nélkül javítani a kéményt, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret szükséges.

A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. Ne tömítsük el a régi nyílászárókat, ne takarjuk el a szellőzőket.