Csitáry G. Emil 1892-ben született Székesfehérváron. A két világháború között meghatározó személyisége volt a város közéletének, jegyzőként, majd – 1931 és 1941 között polgármesterként tevékenykedett, emellett az utolsó két évben, és az azt követő két évben ellátta a városi főispáni tisztséget is.

 

Kiemelkedő szerepet játszott az 1938-as jubileumi Szent István Év eseményeinek megszervezésében, melyek közül a legjelentősebb a Székesfehérvárra lehozott Országgyűlés, és augusztus 20-a nemzeti ünneppé nyilvánítása Szent István tiszteletére.

 

„Kötelességünknek tartjuk, hogy a 2013-as Szent István Emlékév keretében tisztelegjünk nagy elődeink előtt! Fontosnak tartottuk, hogy külön fejezetet szenteljünk Csitáry G. Emilnek, akinek személyisége, munkája, tevékenysége hosszú időre meghatározta a város jövőjét és arculatát. Irányítása alatt Székesfehérvár gazdasági és kulturális élete is jelentősen előremozdult.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester.

 

Kiemelte, hogy Csitáry G. Emil az ipar fellendítése érdekében gyárakat telepített le a koronázóvárosban, számos iskolát építtetett, és olyan beruházások is az ő nevéhez köthetőek, mint a városi strandfürdő létrehozása, az Árpád-fürdő városi tulajdonba vétele, illetve a Városháza átépítése.

 

A február 19-i megemlékezések 16.00 órakor a Hosszú temetőben kezdődnek, ahol mécsest gyújtanak Csitáry G. Emil sírjánál. A további eseményeket a Csók István Képtárban rendezik, ahol 17.00 órától bemutatják a Csitáry emlékiratokat tartalmazó, Székesfehérvár Önkormányzata és a Városi Levéltár gondozásában megjelent könyvet.

 

A sajtótájékoztatón dr. Csurgai Horváth József, a Levéltár igazgatója, a 2013-as Emlékbizottság elnöke mutatta be a kiadványt:

 

„A könyv alapjául szolgáló kéziratot az egykori polgármester 1965 körül vetette papírra, a történések gyermekkori emlékeitől a II. világháború idején átélt eseményekig ívelnek. A személyes hangvételű írás betekintést enged az 1920-as, 1930-as évek fehérvári - és részben azon túl is: magyar - vezetés játszmáiba, és elénk tárja az akkori lehetőségeket, törekvéseket. A kézirat lezáratlan maradt, a háború végét, illetve az azutáni éveket már nem tartalmazza a memoár. A telerótt füzetet az elmúlt közel ötven évben a család őrizte.”

 

Dr. Csurgai Horváth József elmondta továbbá: két évtizede bontakozott ki ama törekvés, hogy az emlékiratok nyomtatásban kerülhessenek a nagyközönség elé. Ennek megvalósulása egészen mostanáig húzódott, mostanra állt össze egy olyan bő képanyag és a tájékozódást segítő jegyzetállomány, amely méltó Székesfehérvár egykori polgármestere írásművéhez.

 

A kötet melléklete az 1939-ben megjelent „Székesfehérvár ünnepi éve 1938” című kötet DVD formátumú kiadása, mely a Szent István Év eseményeit tárgyalja. A február 19-i programok a Hermann László Vonószenekar ünnepi hangversenyével zárulnak Major István karnagy vezényletével.

 

A műsorban Mozart, Bach, Elgar és Bartók művek csendülnek fel, közreműködnek a zenekar fiatal szólistái, Jobbágy Andor hegedűművész és Bernáth Balázs oboaművész. Dr. Cser-Palkovics András, dr. Csurgai Horváth József és Major István szeretettel invitálják Székesfehérvár lakosságát, és minden érdeklődőt a Csitáry-megemlékezés programjaira!

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."