Az ilyen formában feltett kérdésre biztos azt válaszolnám, hogy NEM. Bár a száraz jog is törvénybe iktathat egy-egy személy tiszteletére vonatkozó rendeletet, ahogy ez történt Szent István, gróf Széchenyi István és mások esetében, de a mai evangéliumból így kiragadni ezt a témát, nem lehet. Másról,-egészen másról van szó.

 

Elmélkedéseimben annyiszor említett isteni szeretetnek, a Primo Amore-nek egyik kézzelfogható kérdését hozza elő egy írástudó, azzal a hátsó szándékkal, hogy próbára tegye Jézust. Azt már ellenfeleinek is látniuk kellett, hogy mindenhol mindenkivel jót tesz, segít a mindennapi élet terheinek elviselésében, betegeket gyógyít, csodákat művel, és halottakat is támaszt.

 

Mindezt látták, csak a végső következtetést nem tudták, nem akarták levonni. Azt, hogy Jézus mindezt, mint az Isten földre küldött felkentje, mint a próféták által megjövendölt messiás hajtja végre. Lényegében minden megtérés ma is ezen múlik.

 

Minden szeretet Istentől van, aki maga a szeretet, ezért érthető, hogy Őt ezen a téren sem lehet megkerülni. Mivel a bennünk élő, általunk gyakorolt szeretet csak egy szikrája a Primo Amorenak, az isteni szeretet láng-tengerének, ezért Jézus elválaszthatatlanul összeköti az istenszeretet a felebarát szeretetével.

 

Ezért mondja, hogy ha valaki akár csak egy pohár vizet ad egy szerencsétlen szenvedőnek, azt is neki, Jézusnak, az Istennek adja.

 

Ezzel mentettem meg egy kétségek közt vergődő, hitetlen halálra itélt rabnak a lelkét. Megkérdeztem: adott-e valaha egy pohár vizet egy szenvedőnek? Igen, volt a válasz…és hihetetlen béke szállt a lelkébe.

 

Uram, most már értem, hogy miért mostad meg Nagycsütörtök este apostolaid lábát, és miért mondtad akkor nekik: „ Ez az én parancsom, szeressétek egymást.”