Az elmúlt időszakban még napközben is fagypont alatt maradt a hőmérséklet. Ennek köszönhetően január 28-ra a Velencei-tó déli oldalán körülbelül három centiméteres jégréteg alakult ki, amelyre embernek és állatnak is tilos rálépni, mivel a vastagsága meg sem közelíti a biztonságos értéket. Állóvizek esetében elmondható, hogy tíz centimétert meghaladó vastagságtól biztonságos a jégen tartózkodni.

A kihűlés vagy hypothermia esetén a belső hőmérsékletünk a normális 36,5-37,5 0C közötti értéknél alacsonyabb. Amennyiben a maghőmérséklet 35 0C alá csökken, már kihűlésről beszélünk. Téves az a nézet, hogy kihűlni csak fagypont alatti hőmérséklet esetén lehet. A folyamatot jelentősen felgyorsítja a nedves, szeles idő, illetve a víz, amely huszonötször jobb hővezető, mint a levegő. Ez azt jelenti, hogy a szervezet által termelt hőt huszonötször gyorsabban veszítjük el vízben, mint a levegőn.

A jég beszakadása esetén követendő magatartási szabályok


 *   A ropogó, recsegő hang a jég beszakadását már előre jelzi. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető, ha azonnal elhagyjuk a területet.
 *   Szükség esetén azonnal hasaljunk a jégre, hogy minél nagyobb felülettel érintkezzünk a jéggel, ezzel a módszerrel a lehető legkisebb nyomást gyakorolunk egy adott pontra. Arccal a part felé, lassú, nyugodt mozdulatokkal kússzunk a part felé.
 *   Amennyiben a jég minden előjel nélkül beszakad, vagy későn reagálunk az intő jelekre, azonnal tárjuk szét karunkat és dőljünk előre, minden eszközzel akadályozzuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk, illetve a vízbe merüljünk.
Mit tegyünk, abban az esetben, ha a jégfelület alá kerültünk


 *   Tartsuk nyitva a szemünket és nézzünk felfelé.
 *   Amennyiben a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a fénysugár alapján fel lehet ismerni. Abban az esetben, ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel. Folyóvíznél az áramlás miatt a jég beszakadásának helyét valószínűleg akkor sem lehet már elérni, ha tudjuk, hogy hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.
 *   Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni. Végezzünk lábunkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karunkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és ezután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.
 *   A jég újabb beszakadása esetén vágjunk magunknak utat a part felé, addig míg ki nem jutunk a partra vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.
 *   A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 0C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, a szívműködés leállása).